Érettségi 2026: ezek a pontozási és osztályozási szabályok
Hány százaléktól van meg a kettes vagy az ötös? Hány pontot lehet elérni a közép- vagy az emelt szintű szóbelin? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A fogyatékossággal, rasszizmussal, antiszemitizmussal, vallásokkal és hitekkel, illetve a roma kultúrával és történelemmel foglalkozó témák iskolai órákba és tananyagba foglalásával kapcsolatban a magyar átlag minimum 10 százalékkal elutasítóbb, mint az EU27 átlag - derül ki a 2023-as Eurobarométer felmérésből, amiről lapunk számára a Háttér Társaság számolt be.
A 2023 végén nyilvánosságra hozott, az Európai Bizottság, Európai Parlament és más uniós intézmények és ügynökségek által használt közvéleménykutatásból kiderült, hogy az Európai Unióban a válaszadók több mint fele szerint az országukban széles körben elterjedt a megkülönböztetés a roma származás (65%), a bőrszín (61%), az etnikai származás (60%), a nemi identitás (57%) vagy a szexuális irányultság (54%) alapján, Magyarországon pedig azonos mértékben elutasított a többféle nemi identitás (mint pl. a transzneműség) és a többféle szexuális irányultság, mint iskolai téma, mint a korábban felsoroltak. Mindkettőt 49%-ban ellenzik a magyarok.
Ez ugyanakkor a 2019-es eredményekhez képest javulást jelent. Akkor a magyarok 55 százaléka ellenezte a többféle nemi identitásról szóló tájékoztatást, és 51 százalék az LMB témát - teszi hozzá a Háttér Társaság.
A 2023-as adatok szerint mindemellett egyre többen ismerik fel a diszkrimináció jelenségét.. Ennek okai feltehetően az utóbbi években bevezetett diszkrimináló szabályozások, a propagandatörvény, az örökbefogadás korlátozása és a 33-as paragrafus, amik a társaság szerint ahhoz vezettek, hogy "a magyar megkérdezettek szemében egyértelműen nőtt azok száma, akik szerint elterjedt a közösség kirekesztése, hátrányos megkülönböztetése."
Lassú nyitás fedezhető fel ugyanakkor a munkahelyeken is: 4 százalékkal nőtt azok száma, akik mérsékelten kényelmesen, 11 százalékkal pedig azoké, akik kényelmesen éreznék magukat, ha a kollégájuk transz vagy interszex lenne. A leszbikus, meleg és biszexuális munkatársak gondolatára nyitottabb volt már az előző adatfelvétel során is a többségi társadalom: mindössze 33 százalékuk válaszolta azt, hogy feszélyezné egy ilyen szexuális irányultságú kolléga, 2023-ra pedig ez további 7 százalékponttal 26 százalékra csökkent.
Ellenben a családi kapcsolatokon belül magasabb az elutasítás, de a korábbi adatokhoz képest ez is javult. Míg 2019-ben a megkérdezettek 60 százaléja fejezte ki az ellenérzését azzal kapcsolatban, hogy a gyerekének transznemű vagy interszex párja legyen, 57 százalék pedig azonos nemű partnert sem látná szívesen, 2023-ra ezek értékei 2 és 6 százalékkal csökkentek. Azok száma, akik kényelmesen éreznék magukat egy ilyen helyzetben, mindössze 25 és 31 százalék.
"Az “érzékeny” személyes adatok (mint az etnikai hovatartozás, vallás, egészségügyi állapot) népszámlálási kutatását azzal a céllal, hogy a diszkrimináció ellen hatékony fellépést tegyenek lehetővé, minden területen támogatják a magyarok, kivéve a nemi identitás és a szexuális irányultság felmérését" - teszik hozzá.
