Az új év új díjszabást is hozott magával, amik közül az egyik legfontosabb a késedelmi díj összege, hiszen ha nem figyeltek oda, több ezer forintos adósságot is felhalmozhattok.
65 forintról 70 forintra nőtt a késedemi díj összege, a regisztrációs olvasójegy díja pedig 300-ról 400 forintra drágul a Főváros Szabó Ervin Könyvtárban - olvasható a könyvtár 2024-es használati szabályzatában.
A könyvek esetében a késedelmi díj összegét meghatározhatják a lejárattól számított naptári nap, illetve az alapján is, hogy hány kötetet nem vittetek vissza időben. Bármelyik is történik, már néhány napos késéssel is több száz, vagy akár több ezer forintos adósságot halmozhattok fel, amit senki sem fizet ki szívesen, pláne, ha ezt egy kis pontossággal elkerülhette volna. Főleg, mivel a könyvtár e-mailben értesítést is küld a kölcsönzési határidő lejártát megelőző napon.
De nem csupán a "büntetés" és a regisztrációs díj összege, hanem a napijegyek ára is ismét emelkedett, 1500 forintról 1650 forintra nőtt.
Jobban megéri tehát több hónapra, vagy akár egész évre beiratkoznotok, aminek költsége
de létesíthettek akár a tagkönyvtárak egyidejű használatára jogosító bérleti tagságot is, aminek a költsége 12 hónapra 10 ezer forint.
Ingyenesen iratkozhatnak be ugyanakkor a 16 éven aluliak és a 70 év felettiek, továbbá a könyvtári dolgozók, a muzeális intézmények és levéltárak dolgozói, illetve az egészségkárosodottak (vakok, gyengén látók, siketek, mozgáskorlátozottak) és 50 százalékos kedvezmény jár többek között
A díjváltozásokról bővebben ide kattintva olvashattok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
