Mélyen a zsebetekbe kell nyúlni, ha késtek a könyvtári könyvekkel: ennyivel nőtt a késedelmi díj az FSZEK-ben

Az új év új díjszabást is hozott magával, amik közül az egyik legfontosabb a késedelmi díj összege, hiszen ha nem figyeltek oda, több ezer forintos adósságot is felhalmozhattok.

  • Székács Linda

65 forintról 70 forintra nőtt a késedemi díj összege, a regisztrációs olvasójegy díja pedig 300-ról 400 forintra drágul a Főváros Szabó Ervin Könyvtárban - olvasható a könyvtár 2024-es használati szabályzatában.

A könyvek esetében a késedelmi díj összegét meghatározhatják a lejárattól számított naptári nap, illetve az alapján is, hogy hány kötetet nem vittetek vissza időben. Bármelyik is történik, már néhány napos késéssel is több száz, vagy akár több ezer forintos adósságot halmozhattok fel, amit senki sem fizet ki szívesen, pláne, ha ezt egy kis pontossággal elkerülhette volna. Főleg, mivel a könyvtár e-mailben értesítést is küld a kölcsönzési határidő lejártát megelőző napon.

De nem csupán a "büntetés" és a regisztrációs díj összege, hanem a napijegyek ára is ismét emelkedett, 1500 forintról 1650 forintra nőtt.

Jobban megéri tehát több hónapra, vagy akár egész évre beiratkoznotok, aminek költsége

  • a Központi Könyvtárba 7800 forint,
  • a Könyvtár I. és Könyvtár II. besorolású tagkönyvtárakba  5400 forint,
  • a Könyvtár III. besorolású tagkönyvtárakba pedig 3100 forint,

de létesíthettek akár a tagkönyvtárak egyidejű használatára jogosító bérleti tagságot is, aminek a költsége 12 hónapra 10 ezer forint.

Ingyenesen iratkozhatnak be ugyanakkor a 16 éven aluliak és a 70 év felettiek, továbbá a könyvtári dolgozók, a muzeális intézmények és levéltárak dolgozói, illetve az egészségkárosodottak (vakok, gyengén látók, siketek, mozgáskorlátozottak) és 50 százalékos kedvezmény jár többek között

  • az érvényes hazai és európai uniós, illetve nem európai uniós állampolgársággal rendelkezők esetén nemzetközi diákigazolvánnyal rendelkező tanulóknak és egyetemi hallgatóknak,
  • a nyugdíjasoknak 70 éves korig,
  • azoknak, akik az önkormányzattól rendszeres szociális segélyt kapnak,
  • akik gyermekgondozási díjat (GYED) kapnak, vagy gyermekgondozási segélyben (GYES), illetve
  • gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesülnek.

A díjváltozásokról bővebben ide kattintva olvashattok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.