Piros bugyi, lencseevés és takarítási tilalom – mit lehet és mit nem szabad tenni újévkor. Összegyűjtöttük az újévi babonákat.
A hagyomány úgy tartja, hogy aki újévkor csirkét eszik, annak a következő évben nem lesz szerencséje, ugyanis a tyúk elkaparja. A pulyka sem jó választás, mert haragot gerjeszt az újévben. A hallal pedig elúszhat a szerencse, bár ez utóbbi a hagyomány szerint folyóparti településen (például a Budapesten) élőkre nem vonatkozik.
Ha már újévi ételekről van szó, akkor jó szolgálatot tehet bármi malac, disznó, akár virsli formájában is, hogy hozzon egy kis szerencsét. Lencsét, borsót, babot pedig azért érdemes az év első napján enni, mert a babona szerint bevonzza a gazdagságot. Hátha sikerül megcsípni egy remek ösztöndíjat vagy egy jó kis állást, ahol megmutathatjátok, mire vagytok képesek.
Igaz nem magyar szokás, de az olaszok szerint, ha szilveszter éjjelén piros alsóneműt viseltek, akkor szerencsétek lesz az újévben is. Ha nincsen piros bugyitok, alsónadrágotok, bármilyen egyéb piros kiegészítő is megteszi.
Újév első napján elvileg takarítanotok sem szabad, mert különben elpártol tőletek Fortuna. Ha pedig a szemetet is kiviszitek, akkor pedig egy évre kidobjátok a szerencséteket. Nyilván egy szilveszteri házibuli után minimálisan azért mégiscsak érdemes összepakolnotok a lakást, de a fullos nagytakarítást halaszthatjátok egy nappal későbbre.
Bár 2023-ban az infláció megette a reálbérek egy részét, de azért szilveszterre, újévre nem árt annyit vásárolnotok, hogy a buli után másnapra is maradjon. No nemcsak azért, hogy ne szenvedjetek hiányt 2024-ben semmiben, hanem azért is, hogy ne kelljen másnap sorban állnotok a legközelebbi nonstopnál.
Ha olyan szerencsések vagytok, hogy nem lesz január 2-án vizsgátok, amire egy fél könyvet még el kéne olvasnotok ábrák és felsorolások tömkelegével, akkor január elsején tegyétek azt, amitől igazán jól érzitek magatok, mert a babona szerint amilyen lesz ez a napotok, olyan lesz az egész évetek is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
