Piros bugyi, lencseevés és takarítási tilalom – mit lehet és mit nem szabad tenni újévkor. Összegyűjtöttük az újévi babonákat.
A hagyomány úgy tartja, hogy aki újévkor csirkét eszik, annak a következő évben nem lesz szerencséje, ugyanis a tyúk elkaparja. A pulyka sem jó választás, mert haragot gerjeszt az újévben. A hallal pedig elúszhat a szerencse, bár ez utóbbi a hagyomány szerint folyóparti településen (például a Budapesten) élőkre nem vonatkozik.
Ha már újévi ételekről van szó, akkor jó szolgálatot tehet bármi malac, disznó, akár virsli formájában is, hogy hozzon egy kis szerencsét. Lencsét, borsót, babot pedig azért érdemes az év első napján enni, mert a babona szerint bevonzza a gazdagságot. Hátha sikerül megcsípni egy remek ösztöndíjat vagy egy jó kis állást, ahol megmutathatjátok, mire vagytok képesek.
Igaz nem magyar szokás, de az olaszok szerint, ha szilveszter éjjelén piros alsóneműt viseltek, akkor szerencsétek lesz az újévben is. Ha nincsen piros bugyitok, alsónadrágotok, bármilyen egyéb piros kiegészítő is megteszi.
Újév első napján elvileg takarítanotok sem szabad, mert különben elpártol tőletek Fortuna. Ha pedig a szemetet is kiviszitek, akkor pedig egy évre kidobjátok a szerencséteket. Nyilván egy szilveszteri házibuli után minimálisan azért mégiscsak érdemes összepakolnotok a lakást, de a fullos nagytakarítást halaszthatjátok egy nappal későbbre.
Bár 2023-ban az infláció megette a reálbérek egy részét, de azért szilveszterre, újévre nem árt annyit vásárolnotok, hogy a buli után másnapra is maradjon. No nemcsak azért, hogy ne szenvedjetek hiányt 2024-ben semmiben, hanem azért is, hogy ne kelljen másnap sorban állnotok a legközelebbi nonstopnál.
Ha olyan szerencsések vagytok, hogy nem lesz január 2-án vizsgátok, amire egy fél könyvet még el kéne olvasnotok ábrák és felsorolások tömkelegével, akkor január elsején tegyétek azt, amitől igazán jól érzitek magatok, mert a babona szerint amilyen lesz ez a napotok, olyan lesz az egész évetek is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
