A férfiak lehetőségeit viszont nem befolyásolja a testsúlyuk a kutatások szerint.
Több, egymástól független, a világ különböző pontjain végzett kutatás is pénzben mérhető összefüggést mutatott ki nők testtömegindexe és munkahelyi előmenetele között – írta meg a Transtelex. A túlsúlyos vagy elhízott, azaz magas testtömegindexű nőknek ugyanis még ma is kevesebb az esélyük arra, hogy előrelépjenek a ranglétrán, mint normál súlyú kolléganőiknek. A pluszkilóikért akár a fizetésük 16 százalékával is fizethetnek.
Az amerikai National Library of Medicine kutatása szerint a nőket továbbra is gyakran ítélik meg a súlyuk alapján, ami mikroszinten a munkavállaló egzisztenciáját, makroszinten a gazdaság növekedését is befolyásolja.
Az Institute for Employment Studies (IES) hároméves kutatása kimutatta, hogy az elhízott nők 9 százalékkal kevesebbet keresnek Nagy-Britanniában, Hollandiában és Spanyolországban, mint normál súlyú kolléganőik, míg a férfiak fizetését nem befolyásolja a testsúlyuk. Ennek hátterében az elhízáshoz kapcsolódó megkülönböztetés mellett iskolai végzettségbeli különbségek, egészségügyi egyenlőtlenségek is szerepet játszanak.
A kutatás rámutat arra, hogy a túlsúlyos nők évente milliárdokat veszítenek el bérek terén, hozzájárulva a már jelentős nemek közötti bérszakadékhoz. Ha egy túlsúlyos nő 18 éves korától egész pályafutása során foglalkoztatott marad, az elhízással összefüggő bérhátrány, amelyet nyugdíjba vonulásáig tapasztalni fog egy ugyanolyan képzettségű, normál testsúlyú nőhöz képest, 110 ezer euró lesz.
Az elhízottakhoz való hozzáállás a számuk növekedésével együtt világszerte romlott
Az Elhízástudományi Világszövetség (World Obesity Federation) adatai szerint:
Ha egy nő a súlya 10 százalékával meghízik, az 6 százalékkal csökkenti a jövedelmét, pedig a nők már így is átlagosan 20 százalékkal kevesebbet keresnek csak az Egyesült Államokban, mint a férfiak – derült ki a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem társadalomkutatója korábbi tanulmányából.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
