Kártérítést kapott egy anya, aki pert indított a gyámhatóság időhúzása miatt

Kevesen tudják, hogy az elhúzódó eljárások miatt kártalanítás jár

  • Tornyos Kata

Látszólag következmények nélkül megtehetik a gyámhivatalok, hogy sokszorosan túllépjék az eljárási határidőket, miközben – sokszor hátrányos helyzetű – családok életének legfontosabb ügyeiről döntenek. Kevesen tudják, hogy az elhúzódó eljárások miatt kártalanítás jár: nemrég egy anya sikerrel perelt, miután a kormányhivatal elutasította ennek kifizetését – olvasható az rtl.hu-n.

A TASZ Egyenlőségprojektjét vezető Boros Ilona az rtl.hu-nak arról beszélt, hogy a gyerekkiemelésről szóló döntést 30 napon belül felül kellene vizsgálni, ehelyett gyakran fél évig is húzódik a felülvizsgálat, és addig a szülő vár arra, hogy visszakapja-e a gyerekét vagy sem.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény kimondja, hogy ha a hatóság nem intézkedik a határidőn belül, akkor köteles visszafizetni az eljárási illetéket a kérelmező ügyfélnek, ami tízezer forintot jelent. A TASZ egyik ügyfele nemrég pert nyert, akinek a gyermekével szemben gyámhatósági eljárás indult, és a hatóság többszörösen túllépte a határidőt. – írja a lap.

Ő azonban nem hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, hanem budapesti, rendezett körülmények közt élő szülőként ismerte az idézett jogszabályt, és beadott egy kérelmet, amire a hatóság kifizette a tízezer forintot. Miután a soron következő gyámhatósági eljárásban sem kapott választ határidőre, egy újabb kérelmet is beadott, de erre már nem fizetett a hatóság, arra hivatkozva, hogy a hivatalból indult eljárásoknál ez az összeg nem jár. A döntést bíróságon támadták meg, és ennek hatására a gyámhatóság felettes szerve megváltoztatta a végzést, megállapítva, hogy jár a tízezer forint az anyának.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.