Kevesen tudják, hogy az elhúzódó eljárások miatt kártalanítás jár
Látszólag következmények nélkül megtehetik a gyámhivatalok, hogy sokszorosan túllépjék az eljárási határidőket, miközben – sokszor hátrányos helyzetű – családok életének legfontosabb ügyeiről döntenek. Kevesen tudják, hogy az elhúzódó eljárások miatt kártalanítás jár: nemrég egy anya sikerrel perelt, miután a kormányhivatal elutasította ennek kifizetését – olvasható az rtl.hu-n.
A TASZ Egyenlőségprojektjét vezető Boros Ilona az rtl.hu-nak arról beszélt, hogy a gyerekkiemelésről szóló döntést 30 napon belül felül kellene vizsgálni, ehelyett gyakran fél évig is húzódik a felülvizsgálat, és addig a szülő vár arra, hogy visszakapja-e a gyerekét vagy sem.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény kimondja, hogy ha a hatóság nem intézkedik a határidőn belül, akkor köteles visszafizetni az eljárási illetéket a kérelmező ügyfélnek, ami tízezer forintot jelent. A TASZ egyik ügyfele nemrég pert nyert, akinek a gyermekével szemben gyámhatósági eljárás indult, és a hatóság többszörösen túllépte a határidőt. – írja a lap.
Ő azonban nem hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, hanem budapesti, rendezett körülmények közt élő szülőként ismerte az idézett jogszabályt, és beadott egy kérelmet, amire a hatóság kifizette a tízezer forintot. Miután a soron következő gyámhatósági eljárásban sem kapott választ határidőre, egy újabb kérelmet is beadott, de erre már nem fizetett a hatóság, arra hivatkozva, hogy a hivatalból indult eljárásoknál ez az összeg nem jár. A döntést bíróságon támadták meg, és ennek hatására a gyámhatóság felettes szerve megváltoztatta a végzést, megállapítva, hogy jár a tízezer forint az anyának.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
