Kevesen tudják, hogy az elhúzódó eljárások miatt kártalanítás jár
Látszólag következmények nélkül megtehetik a gyámhivatalok, hogy sokszorosan túllépjék az eljárási határidőket, miközben – sokszor hátrányos helyzetű – családok életének legfontosabb ügyeiről döntenek. Kevesen tudják, hogy az elhúzódó eljárások miatt kártalanítás jár: nemrég egy anya sikerrel perelt, miután a kormányhivatal elutasította ennek kifizetését – olvasható az rtl.hu-n.
A TASZ Egyenlőségprojektjét vezető Boros Ilona az rtl.hu-nak arról beszélt, hogy a gyerekkiemelésről szóló döntést 30 napon belül felül kellene vizsgálni, ehelyett gyakran fél évig is húzódik a felülvizsgálat, és addig a szülő vár arra, hogy visszakapja-e a gyerekét vagy sem.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény kimondja, hogy ha a hatóság nem intézkedik a határidőn belül, akkor köteles visszafizetni az eljárási illetéket a kérelmező ügyfélnek, ami tízezer forintot jelent. A TASZ egyik ügyfele nemrég pert nyert, akinek a gyermekével szemben gyámhatósági eljárás indult, és a hatóság többszörösen túllépte a határidőt. – írja a lap.
Ő azonban nem hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, hanem budapesti, rendezett körülmények közt élő szülőként ismerte az idézett jogszabályt, és beadott egy kérelmet, amire a hatóság kifizette a tízezer forintot. Miután a soron következő gyámhatósági eljárásban sem kapott választ határidőre, egy újabb kérelmet is beadott, de erre már nem fizetett a hatóság, arra hivatkozva, hogy a hivatalból indult eljárásoknál ez az összeg nem jár. A döntést bíróságon támadták meg, és ennek hatására a gyámhatóság felettes szerve megváltoztatta a végzést, megállapítva, hogy jár a tízezer forint az anyának.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
