A társaság nagy része nem ismeri egymást vagy csak lapos a hangulat ? Mutatjuk a kedvenc szilveszteri játékainkat, amik garantáltan felpörgetik a bulit.
1. Székfoglaló
Talán még az általános iskolai farsangról ismerős lehet ez a játék. Nem kell hozzá más, mint eggyel kevesebb szék, mint ahányan vagytok. Ha valaki a csapatból nem szeret táncolni, akkor kezelheti a zenét, így a társaságból mindenkit be tudtok vonni. Az egész csak annyi, hogy az alkalmi szilveszteri dj berak egy számot, majd egy rövid idő múlva teljesen lehallkítja, és akkor mindenkinek le kell ülnie. Aki nem tud leülni, kiesik.
2. Felelsz vagy mersz?
Inkább beszélgetős házibulikba ajánljuk ezt a régi klasszikust, mert ilyenkor bármit tabuk nélkül meg lehet kérdezni. Fontos, hogy a mersz szabályait még a játék kezdete előtt tisztázzátok, hogy a későbbiekben senki se érezze magát kényelmetlenül. Mehettek sorba vagy pörgethettek középen üveget, de egy a lényeg, hogy azelőtt kell dönteni, hogy tudnátok mi lenne a feladat vagy a kérdés.
3. Újévi fogadalomtétel
Egy papírra írjátok fel mindnyájan az újévi fogadalmatokat, és tegyétek be egy kalapba. Ezután egyesével húzzátok ki őket, és próbáljátok meg kitalálni, ki írhatta. Az győz, aki a legtöbbet kitalálta. (Ha nehezíteni szeretnétek a játékon, akkor néhány papírlapba kamufogadalmakat is felírhattok.)
4. Mikor történt?
Szilveszterkor jó feleveníteni, mi történt az elmúlt 12 hónapban. Osszátok kétfelé a csapatot. Mindegyik csapat írjon fel egy papírra a társasághoz köthető sztorikat, amelynek időpontját a másik brigád megpróbálja eltalálni. Ha sikerül, akkor az egy pontot jelent. Az a csapat győz, amelyik többet eltalál.
5. Add tovább a narancsot
Csak narancsra és két csapatra van szükség a következő játékhoz. A csapatok tagjai álljanak egymás mögé. Az első játékos szorítsa az álla alá a narancsot, és próbálja meg továbbadni a következőnek. Ha leesik, nem gond, akkor újra be kell tennie az álla alá. Az a brigád győz, ahol előbb ér az utolsó játékoshoz a narancs.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
