Az Egyesült Királyság nemzeti és regionális múzeumai megállapodtak abban, hogy kollektív lépéseket tesznek az éghajlati válsággal kapcsolatban.
Londonban megrendezésre került az első Museum Cop konferencia, ahol összegyűltek az érintett ágazat vezetői. Anglia számos múzeumából érkeztek résztvevők, többek között a birminghami, manchesteri, bristoli, brightoni, leedsi, derbyi, liverpooli, yorki, sheffieldi és londoni múzeumokból - írta meg a The Guardian.
Az eseményen a vezetők egy tárgyalást követően közös nyilatkozatot adtak ki arról, amiben az éghajlati és a biodiverzitási válság figyelemfelhívására vállalkoznak.
A közlemény szerint:
A múzeumok hosszú távon gondolkodnak. Több intézmény rendelkezik olyan gyűjteményekkel, amelyek a földtörténet korábbi öt tömeges kihalási eseményeivel kapcsolatosak. Most a hatodik, az antropocén közepén járunk. Az Egyesült Királyság múzeumi vezetői emiatt úgy érzik, hogy etikai kötelességük lépéseket tenni a károk enyhítésére.
Az igazgatók arra vállalkoztak, hogy gyűjteményeikkel, programjaikkal és kiállításaikkal felhívják a látogatók figyelmét az éghajlati válságra, és pozitív cselekvésre ösztönözzék őket. Maria Balshaw, a Nemzeti Múzeumi Igazgatói Tanács elnöke és a Tate igazgatója elmondta:
A múzeumok és galériák egyedülálló perspektívával rendelkeznek. Ezen intézmények feladata, hogy a gyűjteményeket megőrizzék a jövő számára. A konferencián egy sor létfontosságú intézkedésről állapodtunk meg a múzeumok környezeti hatásainak csökkentése érdekében.
A konferencia résztvevői emellett felszólították a brit politikusokat és vállalkozókat arra, hogy komolyabban foglalkozzanak az éghajlatváltozás problémájával „amíg még nem késő”.
Ezenkívül a műemlék épületek fenntarthatóságáért a törvények mielőbbi módosítását és a beruházások növelését is javasolták, valamint azt, hogy minden múzeum fogadja el az „előbb a zöldebbet válaszd” elvét a gyakorlat minden területén.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
