Múzeumok vezetői fogtak össze a klímaválság ellen az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyság nemzeti és regionális múzeumai megállapodtak abban, hogy kollektív lépéseket tesznek az éghajlati válsággal kapcsolatban.

Londonban megrendezésre került az első Museum Cop konferencia, ahol összegyűltek az érintett ágazat vezetői. Anglia számos múzeumából érkeztek résztvevők, többek között a birminghami, manchesteri, bristoli, brightoni, leedsi, derbyi, liverpooli, yorki, sheffieldi és londoni múzeumokból - írta meg a The Guardian.

Az eseményen a vezetők egy tárgyalást követően közös nyilatkozatot adtak ki arról, amiben az éghajlati és a biodiverzitási válság figyelemfelhívására vállalkoznak.

A közlemény szerint:

A múzeumok hosszú távon gondolkodnak. Több intézmény rendelkezik olyan gyűjteményekkel, amelyek a földtörténet korábbi öt tömeges kihalási eseményeivel kapcsolatosak. Most a hatodik, az antropocén közepén járunk. Az Egyesült Királyság múzeumi vezetői emiatt úgy érzik, hogy etikai kötelességük lépéseket tenni a károk enyhítésére.

Az igazgatók arra vállalkoztak, hogy gyűjteményeikkel, programjaikkal és kiállításaikkal felhívják a látogatók figyelmét az éghajlati válságra, és pozitív cselekvésre ösztönözzék őket. Maria Balshaw, a Nemzeti Múzeumi Igazgatói Tanács elnöke és a Tate igazgatója elmondta:

A múzeumok és galériák egyedülálló perspektívával rendelkeznek. Ezen intézmények feladata, hogy a gyűjteményeket megőrizzék a jövő számára. A konferencián egy sor létfontosságú intézkedésről állapodtunk meg a múzeumok környezeti hatásainak csökkentése érdekében.

A konferencia résztvevői emellett felszólították a brit politikusokat és vállalkozókat arra, hogy komolyabban foglalkozzanak az éghajlatváltozás problémájával „amíg még nem késő”.

Ezenkívül a műemlék épületek fenntarthatóságáért a törvények mielőbbi módosítását és a beruházások növelését is javasolták, valamint azt, hogy minden múzeum fogadja el az „előbb a zöldebbet válaszd” elvét a gyakorlat minden területén.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.