Magyar űrhajósok: 50 millió forint lesz a rezsiórabére annak, aki kijut az űrbe

Két éven belül hivatalosan is kinevezik Magyarország második űrhajósát.

Az idén tavasszal kiválasztott magyar űrhajósjelöltek kiképzéséről Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos számolt be az InfoRádiónak.

A magyar űrhajósjelöltek idén tavasszal kezdték meg a kiképzésüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mind a négyen feljutnak az űrbe. Ugyanis a válogatás a kiképzés alatt is tart, aminek a végén, a NASA engedélyével csak az egyikőjük fog felmenni az űrállomásra. A miniszteri biztos azt is elmondta, hogy a folyamat részeként egy tartalékost is kiválasztanak, de a szkafandert már csak a ténylegesen repülő emberhez fogják igazítani.

„Tudatában vannak végig annak, hogy jelen pillanatban 25 százalék esélyük van”

- mondta Ferencz.

A kiképzésükhöz hozzátartozik az is, hogy felkészítsék őket bármilyen eshetőségre. A NASA kiképző központjában ezért megtalálható az űrállomás teljes másolata, ahol a jelölteknek minden kapcsoló, zsilip és egyéb irányítópult pontos helyét és használatát ismerniük kell.

A küldetést 30 naposra tervezik, de számításba kell venniük minden váratlan eshetőséget is, ami akár meghosszabbíthatja az űrbéli tartózkodást.

Egy űrutazás során az asztronauta rezsiórabére 144 ezer dollár, ami körülbelül 50 millió forintnak felel meg. Ferencz Orsolya szerint ennek az ára változhat attól függően, hogy éppen mit csinál az asztronauta - például egy űrséta ennél drágább.

A képzés mellett azonban arra is folyamatosan készítik jelölteket, ha nem őket választanák ki az űrutazásra. Ferencz szerint azok, akik végül a Földön maradnak, nekik óriási feladatuk lesz, hogy részt vegyenek a téma oktatásában, a népszerűsítésében és a tudományos ismeretterjesztésében.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.