Magyar űrhajósok: 50 millió forint lesz a rezsiórabére annak, aki kijut az űrbe

Két éven belül hivatalosan is kinevezik Magyarország második űrhajósát.

Az idén tavasszal kiválasztott magyar űrhajósjelöltek kiképzéséről Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos számolt be az InfoRádiónak.

A magyar űrhajósjelöltek idén tavasszal kezdték meg a kiképzésüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mind a négyen feljutnak az űrbe. Ugyanis a válogatás a kiképzés alatt is tart, aminek a végén, a NASA engedélyével csak az egyikőjük fog felmenni az űrállomásra. A miniszteri biztos azt is elmondta, hogy a folyamat részeként egy tartalékost is kiválasztanak, de a szkafandert már csak a ténylegesen repülő emberhez fogják igazítani.

„Tudatában vannak végig annak, hogy jelen pillanatban 25 százalék esélyük van”

- mondta Ferencz.

A kiképzésükhöz hozzátartozik az is, hogy felkészítsék őket bármilyen eshetőségre. A NASA kiképző központjában ezért megtalálható az űrállomás teljes másolata, ahol a jelölteknek minden kapcsoló, zsilip és egyéb irányítópult pontos helyét és használatát ismerniük kell.

A küldetést 30 naposra tervezik, de számításba kell venniük minden váratlan eshetőséget is, ami akár meghosszabbíthatja az űrbéli tartózkodást.

Egy űrutazás során az asztronauta rezsiórabére 144 ezer dollár, ami körülbelül 50 millió forintnak felel meg. Ferencz Orsolya szerint ennek az ára változhat attól függően, hogy éppen mit csinál az asztronauta - például egy űrséta ennél drágább.

A képzés mellett azonban arra is folyamatosan készítik jelölteket, ha nem őket választanák ki az űrutazásra. Ferencz szerint azok, akik végül a Földön maradnak, nekik óriási feladatuk lesz, hogy részt vegyenek a téma oktatásában, a népszerűsítésében és a tudományos ismeretterjesztésében.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.