Idén később érkezhet az influenzaszezon, de nem érdemes félvállról venni a tüneteket

Idén is magas fertőzöttségi arányra számítanak a szakértők.

Az enyhe időjárás miatt az idei őszi-téli influenzaszezon a szokásosnál később fog megérkezni - véli a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

Magyarországon általában október végén, illetve november elején tetőzik a járvány, a megfigyelések alapján viszont idén ez átlagosan két héttel is kitolódhat. Az egyesület azt is hozzátette, hogy előreláthatólag a tavalyi évhez hasonlóan idén is intenzív járványra kell készülnünk.

"Megbetegedés szempontjából még mindig a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, hiszen ők az őszi-téli szezonban az idejük nagy részét zárt térben töltik társaikkal, barátaikkal az óvodákban és iskolákban, melynek okán kiemelt szerepet játszanak az influenzavírus terjesztésében"

- mondta Havasi Katalin, az egyesület elnöke, aki azt is hozzátette, hogy a gyerekek szervezetéből hosszabb idő alatt ürül az influenzavírust, mint a felnőttekéből.

Ők akár 10 napon túl is fertőzhetnek, a kisgyerekek pedig már napokkal az első tünetek megjelenése előtt is terjeszthetik a betegséget, azt pedig átadhatják más korosztályoknak is. Fontos tudni, hogy az öt éven aluli gyerekek mellett a krónikus betegségekben szenvedők és a 65. életévüket betöltött személyek is veszélyeztetett csoportnak számítanak.

Az influenza leggyakoribb tünetei a magas láz, köhögés, hidegrázás, fáradékonyság, fejfájás, izomfájdalom és torokfájás. Ritkábban, de előfordulhatnak gyomor- és bélrendszeri panaszok – például hasmenés, hányinger, hányás – is, ugyanakkor érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a betegség lappangási ideje akár 7 nap is lehet.

"Napjainkban a leghatékonyabb módja az influenzás megbetegedések megelőzésének a gyermekek és serdülők beoltása, hiszen ők kiemelt szerepet játszanak a betegség terjesztésében" - hívja fel a figyelmet Havasi Katalin.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.