Idén később érkezhet az influenzaszezon, de nem érdemes félvállról venni a tüneteket

Idén is magas fertőzöttségi arányra számítanak a szakértők.

Az enyhe időjárás miatt az idei őszi-téli influenzaszezon a szokásosnál később fog megérkezni - véli a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

Magyarországon általában október végén, illetve november elején tetőzik a járvány, a megfigyelések alapján viszont idén ez átlagosan két héttel is kitolódhat. Az egyesület azt is hozzátette, hogy előreláthatólag a tavalyi évhez hasonlóan idén is intenzív járványra kell készülnünk.

"Megbetegedés szempontjából még mindig a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, hiszen ők az őszi-téli szezonban az idejük nagy részét zárt térben töltik társaikkal, barátaikkal az óvodákban és iskolákban, melynek okán kiemelt szerepet játszanak az influenzavírus terjesztésében"

- mondta Havasi Katalin, az egyesület elnöke, aki azt is hozzátette, hogy a gyerekek szervezetéből hosszabb idő alatt ürül az influenzavírust, mint a felnőttekéből.

Ők akár 10 napon túl is fertőzhetnek, a kisgyerekek pedig már napokkal az első tünetek megjelenése előtt is terjeszthetik a betegséget, azt pedig átadhatják más korosztályoknak is. Fontos tudni, hogy az öt éven aluli gyerekek mellett a krónikus betegségekben szenvedők és a 65. életévüket betöltött személyek is veszélyeztetett csoportnak számítanak.

Az influenza leggyakoribb tünetei a magas láz, köhögés, hidegrázás, fáradékonyság, fejfájás, izomfájdalom és torokfájás. Ritkábban, de előfordulhatnak gyomor- és bélrendszeri panaszok – például hasmenés, hányinger, hányás – is, ugyanakkor érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a betegség lappangási ideje akár 7 nap is lehet.

"Napjainkban a leghatékonyabb módja az influenzás megbetegedések megelőzésének a gyermekek és serdülők beoltása, hiszen ők kiemelt szerepet játszanak a betegség terjesztésében" - hívja fel a figyelmet Havasi Katalin.

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.