Idén is magas fertőzöttségi arányra számítanak a szakértők.
Az enyhe időjárás miatt az idei őszi-téli influenzaszezon a szokásosnál később fog megérkezni - véli a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.
Magyarországon általában október végén, illetve november elején tetőzik a járvány, a megfigyelések alapján viszont idén ez átlagosan két héttel is kitolódhat. Az egyesület azt is hozzátette, hogy előreláthatólag a tavalyi évhez hasonlóan idén is intenzív járványra kell készülnünk.
"Megbetegedés szempontjából még mindig a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, hiszen ők az őszi-téli szezonban az idejük nagy részét zárt térben töltik társaikkal, barátaikkal az óvodákban és iskolákban, melynek okán kiemelt szerepet játszanak az influenzavírus terjesztésében"
- mondta Havasi Katalin, az egyesület elnöke, aki azt is hozzátette, hogy a gyerekek szervezetéből hosszabb idő alatt ürül az influenzavírust, mint a felnőttekéből.
Ők akár 10 napon túl is fertőzhetnek, a kisgyerekek pedig már napokkal az első tünetek megjelenése előtt is terjeszthetik a betegséget, azt pedig átadhatják más korosztályoknak is. Fontos tudni, hogy az öt éven aluli gyerekek mellett a krónikus betegségekben szenvedők és a 65. életévüket betöltött személyek is veszélyeztetett csoportnak számítanak.
Az influenza leggyakoribb tünetei a magas láz, köhögés, hidegrázás, fáradékonyság, fejfájás, izomfájdalom és torokfájás. Ritkábban, de előfordulhatnak gyomor- és bélrendszeri panaszok – például hasmenés, hányinger, hányás – is, ugyanakkor érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a betegség lappangási ideje akár 7 nap is lehet.
"Napjainkban a leghatékonyabb módja az influenzás megbetegedések megelőzésének a gyermekek és serdülők beoltása, hiszen ők kiemelt szerepet játszanak a betegség terjesztésében" - hívja fel a figyelmet Havasi Katalin.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
