Idén később érkezhet az influenzaszezon, de nem érdemes félvállról venni a tüneteket

Idén is magas fertőzöttségi arányra számítanak a szakértők.

Az enyhe időjárás miatt az idei őszi-téli influenzaszezon a szokásosnál később fog megérkezni - véli a Házi Gyermekorvosok Egyesülete.

Magyarországon általában október végén, illetve november elején tetőzik a járvány, a megfigyelések alapján viszont idén ez átlagosan két héttel is kitolódhat. Az egyesület azt is hozzátette, hogy előreláthatólag a tavalyi évhez hasonlóan idén is intenzív járványra kell készülnünk.

"Megbetegedés szempontjából még mindig a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, hiszen ők az őszi-téli szezonban az idejük nagy részét zárt térben töltik társaikkal, barátaikkal az óvodákban és iskolákban, melynek okán kiemelt szerepet játszanak az influenzavírus terjesztésében"

- mondta Havasi Katalin, az egyesület elnöke, aki azt is hozzátette, hogy a gyerekek szervezetéből hosszabb idő alatt ürül az influenzavírust, mint a felnőttekéből.

Ők akár 10 napon túl is fertőzhetnek, a kisgyerekek pedig már napokkal az első tünetek megjelenése előtt is terjeszthetik a betegséget, azt pedig átadhatják más korosztályoknak is. Fontos tudni, hogy az öt éven aluli gyerekek mellett a krónikus betegségekben szenvedők és a 65. életévüket betöltött személyek is veszélyeztetett csoportnak számítanak.

Az influenza leggyakoribb tünetei a magas láz, köhögés, hidegrázás, fáradékonyság, fejfájás, izomfájdalom és torokfájás. Ritkábban, de előfordulhatnak gyomor- és bélrendszeri panaszok – például hasmenés, hányinger, hányás – is, ugyanakkor érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a betegség lappangási ideje akár 7 nap is lehet.

"Napjainkban a leghatékonyabb módja az influenzás megbetegedések megelőzésének a gyermekek és serdülők beoltása, hiszen ők kiemelt szerepet játszanak a betegség terjesztésében" - hívja fel a figyelmet Havasi Katalin.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.