A szilikonból elkészített szobrot kedden mutatták be ünnepélyesen Arequipában, az Andoki Szentélyek Múzeumában. A Juanitának nevezett inka tizenévest hangsúlyos arccsonttal, fekete szemmel és napbarnított bőrrel ábrázolták.
A lány mumifikálódott maradványait Johan Reinhard antropológus találta meg hatezer méteres magasságban, a hóborította Ampato vulkánon még 1995-ben. A tudós sohasem gondolta volna, hogy valaha látni fogja a lány arcát olyannak, mint amilyen az életében lehetett.
Dagmara Socha lengyel bioarcheológus, a Varsói Egyetem andoki tanulmányokkal foglalkozó központjának tudósa elmondta, hogy Juanita arcának elkészítéséhez első lépésként koponyájának másolatát kellett megszerezniük. Ezt követően a testszkennelés, DNS-vizsgálat, az etnológiai jellemzők, és az életkor meghatározása segített a tudósoknak az arc elkészítésében.
Az antropológiai vizsgálatokból kiderült, hogy a 13-15 éves Juanitát 1440 és 1450 között áldozták fel a vulkánon. A lány feltehetően 140 centiméter magas és 35 kilogramm súlyú volt, és a halálát a CT-vizsgálat szerint a nyakszirtjére mért erős ütés okozta.
Oscar Nilsson svéd archeológus, szobrász, aki ősi emberi maradványok arcának 3 dimenziós rekonstruálására szakosodott, mintegy 400 órát töltött az ősi inka lány arcképének megformálásával. A kutatók pedig jelenleg azon dolgoznak, hogy kiderítsék mivel táplálkozott a fiatal lány, és milyen tárgyak vették körül.
