Így nézhetett ki Juanita, akit 500 éve szakrálisan áldoztak fel egy perui vulkánon

A rituálisan feláldozott perui tizenéves inka lány arcát perui és lengyel tudósok segítségével egy svéd szobrász készítette el.

  • Eduline/MTI
A szilikonból elkészített szobrot kedden mutatták be ünnepélyesen Arequipában, az Andoki Szentélyek Múzeumában. A Juanitának nevezett inka tizenévest hangsúlyos arccsonttal, fekete szemmel és napbarnított bőrrel ábrázolták.

A lány mumifikálódott maradványait Johan Reinhard antropológus találta meg hatezer méteres magasságban, a hóborította Ampato vulkánon még 1995-ben. A tudós sohasem gondolta volna, hogy valaha látni fogja a lány arcát olyannak, mint amilyen az életében lehetett.

Dagmara Socha lengyel bioarcheológus, a Varsói Egyetem andoki tanulmányokkal foglalkozó központjának tudósa elmondta, hogy Juanita arcának elkészítéséhez első lépésként koponyájának másolatát kellett megszerezniük.

Ezt követően a testszkennelés, DNS-vizsgálat, az etnológiai jellemzők, és az életkor meghatározása segített a tudósoknak az arc elkészítésében.

Az antropológiai vizsgálatokból kiderült,  hogy a 13-15 éves Juanitát 1440 és 1450 között áldozták fel a vulkánon. A lány feltehetően 140 centiméter magas és 35 kilogramm súlyú volt, és a halálát a CT-vizsgálat szerint a nyakszirtjére mért erős ütés okozta.

Oscar Nilsson svéd archeológus, szobrász, aki ősi emberi maradványok arcának 3 dimenziós rekonstruálására szakosodott, mintegy 400 órát töltött az ősi inka lány arcképének megformálásával. A kutatók pedig jelenleg azon dolgoznak, hogy kiderítsék mivel táplálkozott a fiatal lány, és milyen tárgyak vették körül.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.