Így nézhetett ki Juanita, akit 500 éve szakrálisan áldoztak fel egy perui vulkánon

A rituálisan feláldozott perui tizenéves inka lány arcát perui és lengyel tudósok segítségével egy svéd szobrász készítette el.

  • Eduline/MTI
A szilikonból elkészített szobrot kedden mutatták be ünnepélyesen Arequipában, az Andoki Szentélyek Múzeumában. A Juanitának nevezett inka tizenévest hangsúlyos arccsonttal, fekete szemmel és napbarnított bőrrel ábrázolták.

A lány mumifikálódott maradványait Johan Reinhard antropológus találta meg hatezer méteres magasságban, a hóborította Ampato vulkánon még 1995-ben. A tudós sohasem gondolta volna, hogy valaha látni fogja a lány arcát olyannak, mint amilyen az életében lehetett.

Dagmara Socha lengyel bioarcheológus, a Varsói Egyetem andoki tanulmányokkal foglalkozó központjának tudósa elmondta, hogy Juanita arcának elkészítéséhez első lépésként koponyájának másolatát kellett megszerezniük.

Ezt követően a testszkennelés, DNS-vizsgálat, az etnológiai jellemzők, és az életkor meghatározása segített a tudósoknak az arc elkészítésében.

Az antropológiai vizsgálatokból kiderült,  hogy a 13-15 éves Juanitát 1440 és 1450 között áldozták fel a vulkánon. A lány feltehetően 140 centiméter magas és 35 kilogramm súlyú volt, és a halálát a CT-vizsgálat szerint a nyakszirtjére mért erős ütés okozta.

Oscar Nilsson svéd archeológus, szobrász, aki ősi emberi maradványok arcának 3 dimenziós rekonstruálására szakosodott, mintegy 400 órát töltött az ősi inka lány arcképének megformálásával. A kutatók pedig jelenleg azon dolgoznak, hogy kiderítsék mivel táplálkozott a fiatal lány, és milyen tárgyak vették körül.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.