A virágos növények csaknem felét kihalás fenyegetheti

A fenyegetett növények között szerepelnek orchideák, számos ananászfajta és sok fontos gabonaféle is. A 2020 óta felfedezett csaknem 19 ezer új növény és gombafaj 77 százaléka lehet veszélyben.

  • Eduline/MTI

Egy angol tanulmány szerint a Föld ismert virágos növényeinek 45 százalékát kihalás fenyegetheti – olvasható az MTI-n.  A kew-i Királyi Botanikus Kertek kutatócsoportja által készített tanulmányhoz 30 ország 200 tudósának kutatási eredményeit használták fel.

Matilda Brown, a Királyi Botanikus Kertek természetvédelmi szakértője elmondta, hogy a növények az emberi élet minden aspektusában meghatározóak. A klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése miatt azonban egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve. Mint Brown hangsúlyozta: tízből kilenc gyógyszerünk a növényekből származik, ez azt jelenti, hogy akár a jövőbeli gyógyszereink felét elveszíthetjük. Hozzáfűzte: nem tudjuk, hogy milyen lehetőségek tűnnek el a kihaló növényfajokkal, ezek között lehet akár egy daganatos betegség elleni szer, vagy akár az éhezés megoldása, de mindenképpen tragikus lenne elveszíteni ezeket a fajokat, mielőtt tanulmányozhattuk volna őket.

Az elemzés szerint mintegy 2,5 millió gombafaj élhet a Földön, s ezek 90 százalékát még nem azonosították. A tudósok hangsúlyozták, hogy a gombákban rejlő lehetőségeket - köztük azt, hogy képesek elfogyasztani a műanyagokat -, még csak most kezdjük érteni. A botanikusok által felfedezett mintegy százezer új növényfajt sem osztályozták még hivatalosan. A kutatócsoport szerint ezek automatikusan a veszélyeztetettek közé sorolhatók mindaddig, míg az ellenkezője nem bizonyosodik be.

A tanulmány több mint 30 olyan globális "sötét pontot" is bejelölt a gazdag biodiverzitású országokban, amelyeket a botanikusok még nem fedeztek fel, és nem térképeztek fel. Több ilyen feltérképezetlen régió van Ázsiában, például Új-Guineában és Vietnamban.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.