A virágos növények csaknem felét kihalás fenyegetheti

A fenyegetett növények között szerepelnek orchideák, számos ananászfajta és sok fontos gabonaféle is. A 2020 óta felfedezett csaknem 19 ezer új növény és gombafaj 77 százaléka lehet veszélyben.

  • Eduline/MTI

Egy angol tanulmány szerint a Föld ismert virágos növényeinek 45 százalékát kihalás fenyegetheti – olvasható az MTI-n.  A kew-i Királyi Botanikus Kertek kutatócsoportja által készített tanulmányhoz 30 ország 200 tudósának kutatási eredményeit használták fel.

Matilda Brown, a Királyi Botanikus Kertek természetvédelmi szakértője elmondta, hogy a növények az emberi élet minden aspektusában meghatározóak. A klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése miatt azonban egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve. Mint Brown hangsúlyozta: tízből kilenc gyógyszerünk a növényekből származik, ez azt jelenti, hogy akár a jövőbeli gyógyszereink felét elveszíthetjük. Hozzáfűzte: nem tudjuk, hogy milyen lehetőségek tűnnek el a kihaló növényfajokkal, ezek között lehet akár egy daganatos betegség elleni szer, vagy akár az éhezés megoldása, de mindenképpen tragikus lenne elveszíteni ezeket a fajokat, mielőtt tanulmányozhattuk volna őket.

Az elemzés szerint mintegy 2,5 millió gombafaj élhet a Földön, s ezek 90 százalékát még nem azonosították. A tudósok hangsúlyozták, hogy a gombákban rejlő lehetőségeket - köztük azt, hogy képesek elfogyasztani a műanyagokat -, még csak most kezdjük érteni. A botanikusok által felfedezett mintegy százezer új növényfajt sem osztályozták még hivatalosan. A kutatócsoport szerint ezek automatikusan a veszélyeztetettek közé sorolhatók mindaddig, míg az ellenkezője nem bizonyosodik be.

A tanulmány több mint 30 olyan globális "sötét pontot" is bejelölt a gazdag biodiverzitású országokban, amelyeket a botanikusok még nem fedeztek fel, és nem térképeztek fel. Több ilyen feltérképezetlen régió van Ázsiában, például Új-Guineában és Vietnamban.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.