A virágos növények csaknem felét kihalás fenyegetheti

A fenyegetett növények között szerepelnek orchideák, számos ananászfajta és sok fontos gabonaféle is. A 2020 óta felfedezett csaknem 19 ezer új növény és gombafaj 77 százaléka lehet veszélyben.

  • Eduline/MTI

Egy angol tanulmány szerint a Föld ismert virágos növényeinek 45 százalékát kihalás fenyegetheti – olvasható az MTI-n.  A kew-i Királyi Botanikus Kertek kutatócsoportja által készített tanulmányhoz 30 ország 200 tudósának kutatási eredményeit használták fel.

Matilda Brown, a Királyi Botanikus Kertek természetvédelmi szakértője elmondta, hogy a növények az emberi élet minden aspektusában meghatározóak. A klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése miatt azonban egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve. Mint Brown hangsúlyozta: tízből kilenc gyógyszerünk a növényekből származik, ez azt jelenti, hogy akár a jövőbeli gyógyszereink felét elveszíthetjük. Hozzáfűzte: nem tudjuk, hogy milyen lehetőségek tűnnek el a kihaló növényfajokkal, ezek között lehet akár egy daganatos betegség elleni szer, vagy akár az éhezés megoldása, de mindenképpen tragikus lenne elveszíteni ezeket a fajokat, mielőtt tanulmányozhattuk volna őket.

Az elemzés szerint mintegy 2,5 millió gombafaj élhet a Földön, s ezek 90 százalékát még nem azonosították. A tudósok hangsúlyozták, hogy a gombákban rejlő lehetőségeket - köztük azt, hogy képesek elfogyasztani a műanyagokat -, még csak most kezdjük érteni. A botanikusok által felfedezett mintegy százezer új növényfajt sem osztályozták még hivatalosan. A kutatócsoport szerint ezek automatikusan a veszélyeztetettek közé sorolhatók mindaddig, míg az ellenkezője nem bizonyosodik be.

A tanulmány több mint 30 olyan globális "sötét pontot" is bejelölt a gazdag biodiverzitású országokban, amelyeket a botanikusok még nem fedeztek fel, és nem térképeztek fel. Több ilyen feltérképezetlen régió van Ázsiában, például Új-Guineában és Vietnamban.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.