Még egy Nobel-díjassal is előfordulhat, hogy egyetemista korában nem ment át egy vizsgán. Ez történt a friss kémiai Nobel-díjas Moungi Bawendival, aki élete első egyetemi kémiavizsgáján megbukott.
Moungi Bawendiről két másik amerikai kollégájával, Louis Brusszal és Alexei Ekimovval közösen kapta a kémia Nobel-díjat a kvantumpontonkként (esetleg kvantumpöttyökként) ismert félvezető nanostruktúrák felfedezéséért és előállításáért. Annak idején azonban Bawendinek az egyetem nem indult zökkenőmentesen - írja a LiveScience, amit a hvg.hu szúrt ki.
A fiatal Bawendinek középiskolában nem kellett túlontúl megerőltetnie magát, hogy a természettudományos tárgyakból kitűnő legyen. Aztán később felvették a Harvard Egyetemre, ahol az első kémiavizsgáján csak ült a feladatsor felett, és fogalma sem volt, mi lehet a helyes válasz.
Megszoktam, hogy nem kellett tanulnom a vizsgákra. De amikor az egyetemen megkaptam a feladatsort, lefagytam: sem az első kérdést nem tudtam megválaszolni, sem a másodikat
– emlékezett vissza Bawendi, aki az ominózus vizsgán 100-ból csak 20 pontot szerzett. Ráadásul ezzel a pontszámmal az övé volt a leggyengébb eredmény az évfolyamon.
A tudós akkor elgondolkodott, mit keres az egyetemen, hiszen a kémiát szerette, de fogalma sem volt, hogyan kell tanulni. Végül komoly erőfeszítések árán, de sikerültek a vizsgái. Bawendi ennek kapcsán azt üzente a fiataloknak, hogy ne adják fel, a kudarc ne tántorítsa el őket céljuktól, és küzdjenek kitartóan azért, hogy az álmuk valóra válhasson.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
