A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) ismét meghirdeti a kortárs művészettel foglalkozó szabadegyetemi kurzusát.
Figuratív – nonfiguratív… alkotók, tendenciák és műfajok a kortárs művészetben címmel indítja el az MKE a művészeti kurzusát.
Az előadásokkal az egyetem folytatja a több évvel ezelőtt elindított nagy érdeklődéssel kísért sorozatát, amelyben a kortárs művészet aktuális jelenségeit, legfontosabb alkotóit, tendenciáit, irányzatait mutatja be. A jelentkezők kilenc előadáson vehetnek részt.
A tanfolyam oktatói az egyetem művészettörténészei, művésztanárai, akiknek köszönhetően a művészeti megközelítés különböző értelmezési lehetőségeivel, módjaival találkozhatnak a hallgatók. Többek közt a hazai és külföldi kortárs grafikai alkotásokon keresztül ismerkedhetnek meg a figuratív ábrázolás változásaival a legutóbbi évtizedekben; külön előadás vizsgálja, értelmezi az emberi test és a táj egymásra ható szerepét, változásait; az 1980-as évek utáni művészeti élet olyan fogalmai, jelenségei is bemutatásra kerülnek, mint a Transzgresszív művészet, Budapest horror, Abject art vagy cartoon physics. Ugyanakkor olyan hagyományosabb műfaj, mint a köztéri szobrászat, kortárs aspektusait is megvizsgálják.
A Képző kortól, nemtől, végzettségtől függetlenül várja mindazokat, akiket érdekel a műtárgyközpontú művészettörténet, akik szeretnének eligazodni a különböző stíluskorszakokban, izmusokban, a művészet törekvéseiben. Az MKE előadás-sorozatain megszerzett tudás az élet szinte minden területén hasznosítható, hozzájárul az általános műveltséghez, de a tanításban, az alkotásban, a műgyűjtésben kifejezetten hasznos lehet.
Bővebb információkat a kurzusról és a jelentkezésről itt olvashattok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
