A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) ismét meghirdeti a kortárs művészettel foglalkozó szabadegyetemi kurzusát.
Figuratív – nonfiguratív… alkotók, tendenciák és műfajok a kortárs művészetben címmel indítja el az MKE a művészeti kurzusát.
Az előadásokkal az egyetem folytatja a több évvel ezelőtt elindított nagy érdeklődéssel kísért sorozatát, amelyben a kortárs művészet aktuális jelenségeit, legfontosabb alkotóit, tendenciáit, irányzatait mutatja be. A jelentkezők kilenc előadáson vehetnek részt.
A tanfolyam oktatói az egyetem művészettörténészei, művésztanárai, akiknek köszönhetően a művészeti megközelítés különböző értelmezési lehetőségeivel, módjaival találkozhatnak a hallgatók. Többek közt a hazai és külföldi kortárs grafikai alkotásokon keresztül ismerkedhetnek meg a figuratív ábrázolás változásaival a legutóbbi évtizedekben; külön előadás vizsgálja, értelmezi az emberi test és a táj egymásra ható szerepét, változásait; az 1980-as évek utáni művészeti élet olyan fogalmai, jelenségei is bemutatásra kerülnek, mint a Transzgresszív művészet, Budapest horror, Abject art vagy cartoon physics. Ugyanakkor olyan hagyományosabb műfaj, mint a köztéri szobrászat, kortárs aspektusait is megvizsgálják.
A Képző kortól, nemtől, végzettségtől függetlenül várja mindazokat, akiket érdekel a műtárgyközpontú művészettörténet, akik szeretnének eligazodni a különböző stíluskorszakokban, izmusokban, a művészet törekvéseiben. Az MKE előadás-sorozatain megszerzett tudás az élet szinte minden területén hasznosítható, hozzájárul az általános műveltséghez, de a tanításban, az alkotásban, a műgyűjtésben kifejezetten hasznos lehet.
Bővebb információkat a kurzusról és a jelentkezésről itt olvashattok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
