Döntés született a Meseország mindenkié kiadója ügyében

Hiába nyújtott be alkotmányjogi panaszt a Meseország mindenkié című könyv kiadója, az Alkotmánybíróság elutasította.

A Labrisz Leszbikus Egyesület azért kezdett pereskedésbe a Magyar Nemzet kiadójával, mert egyik cikkükben így vélekedtek könyvükről és magáról a kiadóról:

a Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó.

Ezért a Labrisz jóhírneve megsértése miatt személyiségi jogi pert indított, amit első fokon meg is nyert. Azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az ítéletet megváltoztatta, majd az indítványozó kérését elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes közszereplő mivolta okán fokozott tűrési kötelezettséget kell vállalnia- írta meg a 24.hu.

A törvényszék szerint a pert elindító cikkben szereplő szövegrész olyan értékítélet, ami nem lépte túl a szabad véleménynyilvánításhoz való jogi keretet. Véleményük szerint a sértő vélemény nem általánosan a Labriszra, hanem pusztán a könyvre vonatkozik. A szellemi termékek pedig nem rendelkeznek személyiségi jogokkal, így nincs olyan jogosultság, hogy egy könyvet ne lehetne kritizálni.

függetlenül a közlés értékétől, stílusától, attól, hogy ez az álláspont a többségi elgondolással találkozik-e, a közlés a véleménynyilvánítás szabadságának a védelmét élvezi.

Ez a döntés azért is volt meglepő fordulat, mivel 2021 novemberében elsőfokon még bocsánatkérésre és 1 millió forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezték a Magyar Nemzet kiadóját a szöveg súlyosan sértő mivolta miatt.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.