Toborzás helyett honvédelmi táborokkal népszerűsítené a katonáskodást a kormány

Feltűnően olcsó, az ország minden részén elérhető honvédelmi táborokat kínáltak a magyar gyerekeknek egész nyáron.

  • Székács Linda

Bár a magas energiaárak és az infláció miatt idén a gyerektáborok árai is jelentősen megdrágultak - az ottalvós táborok átlagosan 70, a napközisek pedig 45 ezer forintba kerültek, így mintegy másfélszeresére drágultak az elmúlt öt évben - a honvédelmi táborok feltűnően olcsók maradtak; mindössze napi 3500 forintért vehettek rajtuk részt a gyerekek, így az ötnapos tábor részvételi díja mindössze 17,5 ezer, a hatnaposé 21 ezer forint volt - írta meg a G7 a táborfigyelő adatai alapján.

Ezeken a táborokon idén mintegy négyezer gyerek vett részt, így idén nyáron ez volt a harmadik legnépszerűbb táborozási forma, ami ráadásul az ország rengeteg helyszínén volt elérhető.

A táborok tematikailag pedig főként a harcászatra voltak felfűzve, de tartottak

  • légvédelmi,
  • logisztikai,
  • felderítő,
  • rádiókommunikációs
  • és önvédelmi táborokat is.

"Tematikától függetlenül pedig minden táborban megjelentek klasszikus honvédségi elemek, mint az alaki fogások, a testnevelés és a katonai szervezetek bemutatkozása, de volt paintball, elsősegélynyújtás, légpuskalövészet, tereptan, túlélési ismeretek is" - írják.

A G7 szerint a programsorozat éppen egybeesik a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal, melynek célja, hogy tíz év alatt (2026-ig) felfejlessze a Magyar Honvédséget, nemcsak technikai, hanem személyi oldalról is, ezért nem kizárt, hogy a nehézkes toborzás miatt a kormány így próbálja motiválni a diákokat arra, hogy később jelentkezzenek a honvédségbe katonának.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.