Egyre több orvos hagyja el pályáját az Egyesül Királyságban a rossz körülmények miatt. Egy új felmérés szerint már az orvostanhallgatók is a kiköltözést vagy a pályaváltást tervezgetik.
Minden harmadik orvostanhallgató már a diploma megszerzése utáni két éven belül tervezi elhagyni vagy külföldön folytatni az orvosi pályát az Egyesült Királyságban – írta meg a The Guardian.
Ahogy Magyarországon, úgy az Egyesült Királyságban is sok oka van az orvosi szakma korai elhagyásának. A BMJ Open 10 486 diákot megkérdező felmérése szerint ennek fő okai az alacsony fizetés, a munka és magánélet egyensúlyának hiánya, valamint a munkakörnyezet rossz minősége. A megkérdezettek 60 százaléka ugyanis – akiknek az átlagéletkora mindössze 22 év – nem elégedett az NHS-ben (National Health Service) való munkavégzés lehetőségével.
Az adatok közzététele után az NHS egy hosszú távú program bevezetését tervezi annak érdekében, hogy, megtartsa a kivándorlásra készülő orvostanhallgatókat. Mindez hetekkel azt követően történt, hogy a kezdő és vezető orvosok együttesen bejelentették az egészségügyi szolgálat történetének legelső sztrájkját, ami előreláthatóan komoly zavarokat fog okozni a következő hónapokban.
A The Guardian egyébbként már júliusban nyilvánosságra hozta, hogy a NHS több vezető orvosa elhagyta az országot, ugyanis máshol a fizetésük dupláját is megkereshetik. Az új kutatás során kiderült adatok - miszerint a pályakezdő orvosok is ezt tervezik – a vezetők körében komoly aggodalmat váltottak ki.
A hallatók 84 százaléka egyébként szeretné befejezni az Egyesült Királyság alapítványi képzésének mind a két évét, viszont egyharmaduk már fontolgatja a kiköltözés vagy munkakör váltásának lehetőségét. Azok közül, akik el akarják hagyni az országot, a legtöbbjük (43%) Ausztráliába menne vagy Új-Zélandra (18%), de az Egyesült Államok és Kanada (10-10%) is az esélyesek kötött van. Az emigrálást tervező friss diplomások közel fele (48%) pedig nem is tervezi a visszatérést Nagy-Britanniába.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
