Nemzetközi Űrállomáson termesztik majd azt a Debreceni Egyetemen nemesített paprikát, amelynek a leveleit is meg lehet enni.
Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettes, az űrkutatási program vezetője kiemelte, hogy az egyetemen már a 70-es években is voltak olyan programok, amelyek az űrbe jutatott és visszaérkezett minták földi feldolgozásával foglalkoztak.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán évtizedek óta zajlik egy nemesítési program, amelynek eredményeként a Nemzetközi Űrállomáson termesztik majd az egyetemen kinemesített paprikát, tesztelve, hogy mennyire alkalmas az űrbeli termesztésre. A nemesítési program központja egy biotechnológiai alapokon működő üvegház, a Biodrome, ahol zárt technológiák között termelnek paprikákat. Ezek közül kerülnek ki azok a növények, amelyek az űrbe kerülhetnek.
Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes elmondta, hogy az egyetem agrárkara egy űrélelmezés csoporttal részt vett a DE-SPACE Űrprogramban, amelyben számos növénytermesztéshez kapcsolódó kutatást végeztek. A termesztés alapvetően külső területeken folyt eddig, de az űrkutatási programban lehetőség nyílt a komplex kutatási infrastruktúrát és humánerőforrást a zártrendszerű növénytermesztésben tesztelni.
Fári Miklós, a kutatás koordinátora kiemelte: a program elsődleges célja az volt, hogy olyan paprikát nemesítsenek, amely űrkörülmények között, mikrogravitációban, vagy akár zéró gravitációban is képes fejlődni. Fontosnak nevezte, hogy a magyar űrpaprika minden része hasznosítható: levelei is alkalmasak az emberi fogyasztásra, szárával pedig rovarokat tudnak táplálni. A program célja még a vetőmag-előkezelési, a palántanevelési és a termesztési technológiák tesztelése, valamint az űrbiológiai feldolgozásra alkalmas zöld biomassza-termesztés fejlesztése is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
