Előző héten még a Holdra szállt le India, most szombaton már a Nap felé, mintegy 1,5 millió kilométerre indít űrhajót.
Magyar idő szerint múlt hét szerdán India sikeres landolást hajtott végre a Hold felszínén Csandrajáan-3 űrhajójával. Ezzel India a negyedik ország lett – az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína mellett -, ami leszállt a Hold felszínén.
A holdra szállás küldetése a nyár közepén kezdődött, július 14-én indult, és az űrhajó augusztus 5-én állt rá pályájára a Hold körül. A kitűzött cél a déli pólusa volt az égitestnek, ahol a tudósok feltételezése szerint vízjég található, ami a rakéta számára segít az üzemanyag előállításban.
A következő nagy expedíciót India a tervek szerint szeptember 2-án, helyi idő szerint 23:50-kor útnak indítja az Aditi-L1 nevű szondát, ami 4 hónapon át lesz úton a Nap felé. A hindu napisten nevére utaló szondát 15 évbe telt megépíteni, és mintegy 45 millió dillárba - körülbelül 16 milliárd forintba - került.
A misszió célja a Nap tevékenységeinek nyomon követése lesz. Ha eléri a kijelölt helyzetét, a szonda 1,5 millió kilométerre kerül a Földtől. Az ISRO indiai űrhivatal szerint pozíciójának köszönhetően az Aditi-L1 folyamatosan figyelni tudja majd a csillagunkat.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
