Előző héten még a Holdra szállt le India, most szombaton már a Nap felé, mintegy 1,5 millió kilométerre indít űrhajót.
Magyar idő szerint múlt hét szerdán India sikeres landolást hajtott végre a Hold felszínén Csandrajáan-3 űrhajójával. Ezzel India a negyedik ország lett – az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína mellett -, ami leszállt a Hold felszínén.
A holdra szállás küldetése a nyár közepén kezdődött, július 14-én indult, és az űrhajó augusztus 5-én állt rá pályájára a Hold körül. A kitűzött cél a déli pólusa volt az égitestnek, ahol a tudósok feltételezése szerint vízjég található, ami a rakéta számára segít az üzemanyag előállításban.
A következő nagy expedíciót India a tervek szerint szeptember 2-án, helyi idő szerint 23:50-kor útnak indítja az Aditi-L1 nevű szondát, ami 4 hónapon át lesz úton a Nap felé. A hindu napisten nevére utaló szondát 15 évbe telt megépíteni, és mintegy 45 millió dillárba - körülbelül 16 milliárd forintba - került.
A misszió célja a Nap tevékenységeinek nyomon követése lesz. Ha eléri a kijelölt helyzetét, a szonda 1,5 millió kilométerre kerül a Földtől. Az ISRO indiai űrhivatal szerint pozíciójának köszönhetően az Aditi-L1 folyamatosan figyelni tudja majd a csillagunkat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
