Vizsgálja az egyetem a tudományos szenzációnak számító dél-koreai tanulmányt

Már a kísérlet sikerét is vitatták, de a bejelentés szerint Kvon Jungvan a társszerzők engedélye nélkül tette közzé az áttörésről szóló tanulmányt.

  • Tornyos Kata

Vizsgálja az elmúlt hetek legnagyobb tudományos szenzációjának számító tanulmányát az a dél-koreai egyetem, ahol a felfedezés alapjául szolgáló kísérleteket végezték – olvasható a Telexen.

Néhány héttel ezelőtt jelent meg egy tanulmány arról, hogy dél-koreai kutatóknak a világon elsőként sikerült szobahőmérsékleten, normál légköri nyomás mellett szupravezető anyagot létrehozniuk. Ha egy anyag szupravezető, az azt jelenti, hogy ellenállás nélkül vezeti az elektromosságot, illetve kizárja a mágnesességet. Ha felfedeznének egy olyan anyagot, ami erre extrém hideg és nyomás nélkül is képes, akkor a technológia szinte minden területén új innovációk születhetnének.

A tanulmány sikerét többen is vitatják, de most tovább bonyolódott az ügy: a bejelentés szerint Kvon Jungvan a társszerzők engedélye nélkül tette közzé az áttörésről szóló tanulmányt.

Kvon július végén töltötte fel a Cornell Egyetem szerverére a tanulmány kéziratát Li Szukpe és Kim Dzsihun társszerzőkkel. Néhány órával később Li és Kim négy másik társszerzővel töltött fel egy másik, ugyanerről szóló tanulmányt a szerverre, de ebben Kvon hiányzott a névsorból. A kutatásban részt vevő Kim Hjuntak fizikaprofesszor augusztus elején azt mondta, hogy a csoport arra válaszul töltötte fel a második tanulmányt, hogy Kvon feltöltötte az eredeti kéziratot.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.