Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Már a kísérlet sikerét is vitatták, de a bejelentés szerint Kvon Jungvan a társszerzők engedélye nélkül tette közzé az áttörésről szóló tanulmányt.
Vizsgálja az elmúlt hetek legnagyobb tudományos szenzációjának számító tanulmányát az a dél-koreai egyetem, ahol a felfedezés alapjául szolgáló kísérleteket végezték – olvasható a Telexen.
Néhány héttel ezelőtt jelent meg egy tanulmány arról, hogy dél-koreai kutatóknak a világon elsőként sikerült szobahőmérsékleten, normál légköri nyomás mellett szupravezető anyagot létrehozniuk. Ha egy anyag szupravezető, az azt jelenti, hogy ellenállás nélkül vezeti az elektromosságot, illetve kizárja a mágnesességet. Ha felfedeznének egy olyan anyagot, ami erre extrém hideg és nyomás nélkül is képes, akkor a technológia szinte minden területén új innovációk születhetnének.
A tanulmány sikerét többen is vitatják, de most tovább bonyolódott az ügy: a bejelentés szerint Kvon Jungvan a társszerzők engedélye nélkül tette közzé az áttörésről szóló tanulmányt.
Kvon július végén töltötte fel a Cornell Egyetem szerverére a tanulmány kéziratát Li Szukpe és Kim Dzsihun társszerzőkkel. Néhány órával később Li és Kim négy másik társszerzővel töltött fel egy másik, ugyanerről szóló tanulmányt a szerverre, de ebben Kvon hiányzott a névsorból. A kutatásban részt vevő Kim Hjuntak fizikaprofesszor augusztus elején azt mondta, hogy a csoport arra válaszul töltötte fel a második tanulmányt, hogy Kvon feltöltötte az eredeti kéziratot.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.