Vizsgálja az egyetem a tudományos szenzációnak számító dél-koreai tanulmányt

Már a kísérlet sikerét is vitatták, de a bejelentés szerint Kvon Jungvan a társszerzők engedélye nélkül tette közzé az áttörésről szóló tanulmányt.

  • Tornyos Kata

Vizsgálja az elmúlt hetek legnagyobb tudományos szenzációjának számító tanulmányát az a dél-koreai egyetem, ahol a felfedezés alapjául szolgáló kísérleteket végezték – olvasható a Telexen.

Néhány héttel ezelőtt jelent meg egy tanulmány arról, hogy dél-koreai kutatóknak a világon elsőként sikerült szobahőmérsékleten, normál légköri nyomás mellett szupravezető anyagot létrehozniuk. Ha egy anyag szupravezető, az azt jelenti, hogy ellenállás nélkül vezeti az elektromosságot, illetve kizárja a mágnesességet. Ha felfedeznének egy olyan anyagot, ami erre extrém hideg és nyomás nélkül is képes, akkor a technológia szinte minden területén új innovációk születhetnének.

A tanulmány sikerét többen is vitatják, de most tovább bonyolódott az ügy: a bejelentés szerint Kvon Jungvan a társszerzők engedélye nélkül tette közzé az áttörésről szóló tanulmányt.

Kvon július végén töltötte fel a Cornell Egyetem szerverére a tanulmány kéziratát Li Szukpe és Kim Dzsihun társszerzőkkel. Néhány órával később Li és Kim négy másik társszerzővel töltött fel egy másik, ugyanerről szóló tanulmányt a szerverre, de ebben Kvon hiányzott a névsorból. A kutatásban részt vevő Kim Hjuntak fizikaprofesszor augusztus elején azt mondta, hogy a csoport arra válaszul töltötte fel a második tanulmányt, hogy Kvon feltöltötte az eredeti kéziratot.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.