Beporzóválság - akár a gyümölcsök minőségét is befolyásolhatja a beporzást végző fajok egyedszámának csökkenése

A gyümölcsök minősége közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől, az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában - állapították meg a Padovai Egyetem és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) kutatói.

  • Eduline/MTI

Az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában. Az állatok által beporzott gyümölcsök átlagosan 23 százalékkal jobb minőségűek, a termésminőség tehát közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől – derült ki Elena Gazzea és Lorenzo Marini, a Padovai Egyetem kutatói és Batáry Péter, az ELKH ÖK tudományos tanácsadója a meta-analízis statisztikai módszerén alapuló kutatása során. A kutatásról szóló tanulmány a rangos Nature Communications tudományos folyóiratban jelent meg – olvasható az MTI-n.

A beporzó szervezetek számos növényfaj, köztük az emberi táplálkozásban használt sok növény, így a gyümölcsök és zöldségek szaporodásához is elengedhetetlenek. A mérsékelt égövi környezetben a beporzók főként rovarok, többek között méhek, lepkék, sok kétszárnyú - például zengőlegyek - és néhány bogár, míg a trópusi és szubtrópusi régiókban ebbe a csoportba tartoznak a madarak, denevérek és néhány további emlős is.

Beporzóválság

Az elmúlt évtizedekben számos beporzó faj diverzitása és egyedszáma csökkent világszerte, ez a jelenség a beporzóválság. A kutatók szerint az állati beporzók elsősorban a gyümölcsök és zöldségek érzékszervi tulajdonságait, például alakját és méretét, valamint a betakarítás utáni tartósságukat befolyásolják pozitívan, míg a táplálkozási tulajdonságokhoz és az ízhez kevésbé járulnak hozzá.

"A feldolgozatlan élelmiszerek, például a gyümölcsök és zöldségek minősége olyan szabványokon alapul, amelyek elsősorban a megjelenésükkel és az eltarthatóságukkal kapcsolatosak. A nem optimális beporzás következtében a normálistól eltérő gyümölcs- és zöldségtermények a teljes mezőgazdasági termelési láncra kihatnak, a mezőgazdasági termelők jövedelmétől kezdve a fogyasztók döntéséig, hogy megvásárolják-e a terméket vagy sem" - idézi a közlemény Batáry Pétert.

A kutató hangsúlyozta: a tökéletlen és rövid életű gyümölcsök termesztése tehát növeli a tápanyagokban gazdag élelmiszerek pazarlását, és a mezőgazdasági területeket feleslegesen terheli.

Elena Gazzea, a tanulmány első szerzője arra mutatott rá, hogy a beporzók globális csökkenése nemcsak a terméshozamot és annak térbeli és időbeli stabilitását, hanem a mezőgazdasági termelés minőségét is veszélyezteti.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.