41 millió éve élt a bálna a mai Egyiptom területén.
A baziloszauridák egyik legősibb afrikai, mára kihalt fajának csontozatát fedezték fel Kairótól délre – írta meg az MTI. A Kairói Amerikai Egyetem kutatócsoportja egy 2,5 méter hosszú, 187 kilogrammos állat koponyáját, állkapcsait és csontjait találta meg.
A kövület felfedezése "az egyik első szakaszt mutatja a bálnáknak a szárazföldiről a tengeri életmódra történő áttérésében" - közölte Hisám Szalam, a kutatócsoport tagja.A bálnáknál ebben a szakaszban alakultak ki a halakra jellemző tulajdonságok, így az egyszerűsödött test, a hatalmas farok, az uszonyok, és még eléggé láthatók a végtagok maradványai ahhoz, hogy azonosítani lehessen a lábakat, amelyeket feltehetően nem a járáshoz, hanem a szaporodáshoz használtak - mondta a kutató a közlemény szerint.
A fosszíliát Egyiptom olyan részén találták, amelyet valaha tenger borított, itt található a Bálnák völgye is, amely az UNESCO szerint "felbecsülhetetlen értékű" őskövületeket őriz.
Nem ez az első felfedezés a térségben
Két éve, 2021 augusztusában egyiptomi régészek felfedezték Fajjúm térségében egy kétéltű bálna 43 millió éve élő, addig ismeretlen faját. A több mint 3 méteres és mintegy 600 kilós bálnát, a Fioumicetus anubist akkor Egyiptomban Afrika legvadabb és legősibb bálnájaként mutatták be.
Egy tudóscsoport 2018-ban Egyiptomban fedezte fel az első afrikai dinoszauruszt, egy több mint 75 millió évvel ezelőtt élt példány csontvázát.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
