Budapest a 70. helyre csúszott, Varsó és Brno is megelőzi - ezek a legjobb egyetemvárosok a világon a QS rangsora szerint

Idén is összeállította a világ legélhetőbb egyetemvárosainak friss listáját a Quacquarelli Symonds (QS). Londont idén sem sikerült letaszítani a trónjáról, Budapest viszont évről évre hátrébb csúszik.

  • Székács Linda

Öt évvel ezelőtt még a 49. helyen állt, a 2024-es ranglistán viszont már csak a 70. helyig tudott menetelni Budapest a QS legélhetőbb egyetemvárosainak rangsorában. A listát hat fő szempont alapján állítják össze, ezek a

  • a városban található egyetemek helyezései a felsőoktatási rangsorokban,
  • a hallgatói sokszínűség,
  • a közbiztonság,
  • a megfizethetőség,
  • a munkalehetőségek, és
  • a hallgatói visszajelzések,
de számos olyan apróságnak tűnő dolog is számít, mint a levegő minősége, hogy a kitöltők közül hányan tanulnának szívesen egy adott városban, vagy - ami egyáltalán nem apróság - hogy mennyibe kerülnek a tandíjak.
Mindezeket figyelembe véve a lista első helyén évek óta az Egyesült Királyság fővárosa, London áll, ami nem csak a turisták körében rendkívül népszerű, hanem az országba tanulni érkező külföldi diákok számára is, legyen szó az amerikai kontinensről, Ázsiáról, vagy Európából. London ugyanis annak ellenére is népszerű célpont maradt az európai hallgatók körében, hogy a Brexit a korábbi kedvezményess tandíjak helyett jelenleg jóval magasabb összegeket kell fizetniük, mivel a helyzetük és az anyagi támogatásuk még mindig nem tisztázott az unió és az ország vezetése között.
Bár a 2023-as lista második helyén holtversenyben  München és Szöul szerepelt, látszólag két összehasonlíthatatlan város, az idei listában mindkettő hátrébb csúszott. München helyét Japán fővárosa, Tokió vette át, így a német egyetemváros az idei listában az ötödik helyre került, a koreai metropolisz viszont megőrizte a dobogós helyét London és Tokió után a harmadik helyen.
A top 10-be egyébként a következő nagyvárosok fértek még bele:
  • Melbourne
  • München
  • Párizs
  • Sydney
  • holtversenyben Berlin és Zürich
a tizedik helyen pedig egyedüli amerikai városként Boston, többek között a Harvard, a Berklee, és persze a Boston University otthona.
Varsó, Brno, Bécs és Prága is Budapest előtt
Előkelő helyen szerepel a legjobb egyetemvárosok listájában a szomszédos Ausztria fővárosa, Bécs, ami idén a 12. helyet szerezte meg, négy pozícióval előrébb kerülve tehát, mint tavaly, amikor a 16. helyen szerepelt. Az osztrák fővárost egyébként rendszeresen a világ legélhetőbb városának szavazzák meg, ezért nem meglepő, hogy a diákok körében is kedvelt célpontnak számít.
A kelet-közép európai térségből ugyanakkor nem csak Bécs, de több nagyváros is megelőzi Budapestet. Prága a 39., Varsó a 60., Csehország második legnagyobb városa, Brno pedig a lista 63. helyét szerezte meg, míg Budapest idén már csak a 70. helyig jutott, holott tavaly még a 66. helyen szerepelt, néhány évvel ezelőtt pedig a rangsor 49. helyéről indult. A romlás okaira csak tippelni lehet, hiszen világszinten még mindig olcsó és élhető városnak számít Budapest - ami egyébként még így is olyan nagyvárosokat utasított a háta mögé, mint Helsinki, Lisszabon, Isztanbul, Oslo, Seattle és Miami - az árak viszont az elmúlt évben jelentősen emelkedtek, így valószínűleg itt keresendő, hogy miért rontott egy év alatt négy helyet.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.