Óránként 3500 forint is lehet egy egyetemista diákmunkás órabére

Bizonyos munkakörökben a diákok magasabb béreket vihetnek haza, mint a szüleik.

  • Székács Linda
  • Budapesten óránként bruttó 1800-2000 forintot;
  • az Észak-Dunántúlon 1700-1800 forintot;
  • a Dél-Dunántúlon és a keleti régióban pedig 1400-1500 forintot

keresnek a diákmunkások, de vannak olyan szektorok is - például az IT -, ahol a diákok órabére a 3500 forintot is eléri, ha megfelelő nyelvtudással és a munka végzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkeznek - írta meg a napi.hu.

Majzik Nándor, a Meló-Diák cégvezetője a lapnak azt mondta, bár a pandémiát követő 1-2 évben szinte teljesen visszaállt a korábban megszokott diákfoglalkoztatottság, az idei nyár valami miatt nehezebben indult be a megszokottnál. Kiváltképp jellemző ez a balatoni régióra, ahol június elején annyira nem voltak nyaralók, hogy nem kellett extra munkaerő a cégeknek.

Végül aztán ott is beindult az élet, így a Meló-Diák alkalmazásában körülbelül 2-3 ezer diák dolgozik a Balatonnál. 80 százalékuk egyetemista, 20 százalékuk viszont középiskolás.

Az állam is indított diákmunka programot

Nem csak iskolaszövetkezetek és közvetítő cégek várták idén nyáron a diákmunkára jelentkezőket, de a vártnál több mint kétezerrel többen, körülbelül 28 200-an regisztráltak a kormány diákmunka programjára is, ami elsősorban a kisebb településeken nyújt segítséget az ott élő diákoknak.

A diákmunkával foglalkozó cégek nem mindenhol vannak jelen, nincs mindenhol partnerük, így nélkülözhetetlen, hogy ezekben a régiókban is megoldott legyen a diákok foglalkoztatottsága

- válaszolta Majzik Nándor arra a kérdésre, hogy megfér-e egymás mellett az állami és a magánszektor. A szakember azt is hozzátette: a diákmunkával nem csak a fiatalok járnak jól, de a szervezetek is, "hiszen a régóta tartó munkaerőhiány a nyári hónapokban kritikusabbá válik", az állami diákmunka programban részt vevő szervezetek pedig bértámogatást kapnak, cserébe a diákok foglalkoztatásáért.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.