Közös nyilatkozatban tiltakozik harmincnégy magyar író a "homofób törvény" és a könyvek befóliázása miatt.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Európa közepén a 21. században a megbélyegzés és a kirekesztés legyen egy ország kultúrájának alapja, és felháborítónak érezzük, hogy egy autoriter pártalakulat normalizálni igyekszik egy, a legrosszabb diktatúrákat idéző jogi intézkedést, a társadalom egy meghatározó, noha eleve marginalizált rétege ellen
- szerepel abban a közös nyilatkozatban, amit harmincnégy magyar író, a Jelenkor Kiadó szerzői tettek közzé a Litera.hu-n.
Az aláírók között olyan jelentős szerzők vannak, mint Závada Péter, Láng Zsolt és Földényi F. László irodalomkritikus, akik szerint a "homofób törvénynek" nevezett gyermekvédelmi törvény "mélyen emberiség- és szólásszabadság-ellenes" továbbá szégyenteli "annak valamennyi gyakorlati következménye, a fóliázások, a könyvkivonások, és az ezek nyomán kialakuló (ön)cenzúra".
A nyilatkozat aláírói azt is hozzáteszik; kiállnak a törvény által sújtott szerzőtársaik mellet és támogatják "az LMBTQI+ közösség minden tagjának szólásszabadsághoz és egyenlőséghez, illetve méltó kulturális reprezentációhoz való jogát".
"Meggyőződésünk, hogy a szexuális kisebbségekről folyó bármilyen társadalmi szintű párbeszéd kizárólag az elfogadásra, egymás kölcsönös tiszteletére és őszinte, valódi kommunikációra alapozható, nem pedig az állami propagandagépezet gyűlöletkeltő uszítására" - írják.
Az aláíról névsora a következő:
André Ferenc
Babarczy EszterBartók ImreBazsányi SándorBiró KrisztiánBorsik MiklósDeres KornéliaFöldényi F. LászlóForgách AndrásGyőrfi KataHalász RitaHorváth BenjiKárolyi CsabaKemény ZsófiKerber BalázsKeresztesi JózsefKustos JúliaKutasy MercédeszLáng ZsoltMénes AttilaMohácsi BalázsTerezia MoraNagy Márta Júlia Papp Sándor ZsigmondPeer KrisztiánPéter ÁgnesSelyem ZsuzsaSepsi LászlóSimon MártonSzabó Imola JuliannaSzolláth Dávid Tompa AndreaVonnák DiánaZávada Péter
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
