Egy szakértő szerint érdemes lehet a nyárra nagyobb mobilinternet-keretet venni nekik, hogy ne a nyilvános Wi-Fi-kre legyenek ráutalva.
A gyerekek átlagosan minden nap 7 és fél órát töltenek az online térben, így folyamatos célpontjaik a legkülönbözőbb internetes csalásoknak és adathalászati kísérleteknek, írja a Médiaunió Alapítvány. Kardos Ferenc, az alapítvány ügyvezetője szerint a fiataloknak nyáron „a nagyinál, városi bandázás közben vagy épp a nyári táborokban kell alternatívákat keresniük az internetelérésre”, ami vonzza az adatokra leselkedő digitális bűnözőket.
Hozzátéve: a támadási felület minimálisra csökkentése érdekében példaként említette, a nyári szünidőre érdemes megfontolni, hogy a szülők növeljék a gyerekek mobilnet adatkeretét vagy akár korlátlan csomagot vásároljanak nekik, hogy ne a nyilvános Wi-Fi-kre kelljen hagyatkozniuk.
„Ez plusz teher a családi kasszában, de egyhavi mobilinternet-előfizetés sokszorosát el lehet bukni, ha egy nyilvános WiFi-n keresztül ellopják a gyerek bankkártyaadatait” – érvel. Szerinte az USB-csatlakozón keresztül érkező csalások ellen jó védekezés lehet, ha a szülők beszereznek egy USB-adatblokkolót. „Ha teljesen biztosra akarunk menni, tegyünk feltöltött külső akkumulátort (power banket) a gyerekek nyári túlélőcsomagjába, így nem szorulnak rá a nyilvános töltőkre” – javasolják.
Arról is írnak, beszéljen a szülők arról a gyerekeikkel, hogy az egyes üzletekben nyilvánosan kiállított telefonokba és más eszközökbe ne lépjenek be, mert azzal értelemszerűen bárki visszaélhet. Hangsúlyozva, rengeteg ingyenesen elérhető biztonsági tipp, tananyag, videó van az interneten. Azt kérte a szülőktől: bátorítsák a gyerekeket, hogy nézegessék ezeket és ismerjék meg a digitális környezetet biztonsági szempontból is. „Ha következetesen alkalmazzuk ezt a néhány elővigyázatossági lépést és türelmesen elmagyarázzuk a gyerekeknek, hogy mire kell odafigyelniük, ezek a támadások sikeresen és hatékonyan kivédhetők” – fogalmazott Kardos Ferenc.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
