Reisz Gábor harmadik nagyjátékfilmje a kettészakadt országot mutatja be, egyik szereplőjük egy pedagógus lesz, aki próbál túlélni Magyarországon, és korábban került már összetűzésbe egy diákja konzervatív apjával.
Reisz Gábor nevét sokan ismerhetik, akiket érdekel, hogyan lehet filmes eszközökkel bemutatni magyar fiatalok belső vívódásait, úgy, hogy közben az alkotás azt is autentikusan lefesti, hogyan élünk ma Budapesten. A rendező eddigi két nagyjátékfilmje, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek amellett, hogy szólt szerelemről, önmegvalósításról, barátságokról, szülőknek való megfelelésről, mindkettőben volt iskolai szál is. Előbbi egy zseniális jelenetében például egy menő diákból lett kiégett földrajztanár ventilál egy sör és egy Unicum mellett, hogy nem tud mit mondani a diákjainak például arra a kérdésre, minek kell tudni, hol van vasérc.
Ez a fajta dilemma, vagyis, hogy bizonyos tananyagrészek kifejezetten öncélúnak tűnnek és a pedagógusok vagy nem tudják vagy nem is akarják elmagyarázni a kíváncsi diákoknak, mi szükség van rájuk azon kívül, hogy benne vannak a tantervben, nos, ez az oktatásügy egyébként kiemelten fontos kérdése kellene, hogy legyen. Erről Nahalka István oktatáskutatót nemrég hosszan kérdeztük.
Egy ideje köztudott, hogy Reisz új projekten dolgozik, kedden azonban az is kiderült, hogy – amint a Film.hu megírta – Magyarázat mindenre című új filmjét beválogatták a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál programjába, így legelőször ott lesz látható. Azon belül is a Horizons szekcióba, amely a filmfesztiválnak az a versenyprogramja, amely a legfrissebb stílusjegyekkel bíró alkotásoknak szól, külön tekintettel a bemutatkozó filmekre. Az új nagyjátékfilm a cikk szerint
„egy 18 éves fiú botrányba torkolló érettségi vizsgájának történetén keresztül fest reális képet egy kettészakadt országról”.
„Nyár van Budapesten. A gimnazista Ábelnek az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka jó tanuló, a vizsga miatt nem kell izgulnia, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba. Jakabnak családja van, pedagógusként próbál túlélni Magyarországon, és korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között áll, mindennek a kellős közepén, és még mindig szerelmes” – szól az ajánló.
A főbb szerepekben Adonyi-Walsh Gáspár, Znamenák István, Rusznák András, Hatházi Rebeka, Sodró Eliza, Kizlinger Lilla és Urbanovits Krisztina láthatók. A film magyar állami támogatást – az automatikusan járó adókedvezményen kívül – nem kapott, a Szlovák Audiovizuális Alap viszont hozzájárult a költségeihez. A film a tervek szerint a hazai mozikban októbertől lesz látható, de premier előtti vetítésen már szeptember végén megnézhető.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
