"Megvolt bennem az igény a továbbjutásra" - ma már felzárkózás-politikával foglalkozik egy 28 éves roma fiatal

Gáspár Sándor hátrányos helyzetű diákként indult, ma viszont már a Belügyminisztériumban foglalkozik felzárkózás-politikával.

  • Székács Linda

Általános iskolában is már jól tanultam és valahogy mindig is megvolt bennem az igény a továbbjutásra. Nagyon hamar és fiatalon felismertem a környezetemben a nincstelenséget, amit én el akartam kerülni. Egyetlen kitörési lehetőségem a tanulás volt, amiben édesanyám és a tanáraim is támogattak és biztattak. Mindig egyengették az utam, bátorítottak, s elhitették velem, hogy több van bennem, mint amit én gondolok

- mondta el a Ripostnak Gáspár Sándor, aki ma már a Belügyminisztériumban foglalkozik felzárkózás-politikával.

Posted by Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézet on Friday, December 13, 2019
A cikk szerint a 28 éves roma fiatal egy Nógrád megyei településen nőtt fel hátrányos helyzetű, de támogató családban, így az általános iskolai tanulmányait követően Balassagyarmaton tanulhatott tovább az Arany János Tehetséggondozó Program keretében, ami elmondása szerint ugródeszka volt az életében. Később innen felvételizett az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre, ahol 2021-ben történelem-etika szakos tanárként szerzett diplomát, jelenleg pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudomtudományok szakán tanul.

Az egri tanulmányaim alatt is már foglalkoztattak bizonyos kérdések, területek, mint a felzárkózás, oktatás, ifjúságpolitika, sőt egy-egy programnak önkéntese vagy dolgozója is voltam. Egerben tagja lettem az Egri Roma Szakkollégiumnak, és itt találkoztam a felzárkózás-politika munkatársaival is, akik végül meghívtak a jelenlegi munkámra a minisztériumba

- tette hozzá.

Mivel ő is megtapasztalta a kitartás és a tanulás eredményét, munkájában hozzá hasonló fiataloknak szeretne hasonló lehetőségeket teremteni és motiválni őket arra, hogy megvalósítsák a kitűzött céljaikat.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.