Főállású gyerekek Kínában: mosnak, főznek szüleikre, akik cserébe eltartják őket

A fiatal kínaiak, akiknek mindig azt mondták, hogy a tanulás és a diplomaszerzés kemény munkája meghozza a gyümölcsét, most legyőzöttnek és túlhajszoltnak érzik magukat.

  • Tornyos Kata

A túlhajszolt és kimerült Julie idén áprilisban feladta játékfejlesztői munkáját Pekingben, hogy „főállású lány” lehessen – olvasható a BBC-n. A 29 éves nő most mosogatással, szülei ételkészítésével és egyéb házimunkákkal tölti a napjait. Julie szülei állják a napi költségeinek nagy részét, de a lány elutasította, hogy havi fizetést is kapjon. Jelenlegi prioritása, hogy fellélegezzen az előző munkahelyén töltött 16 órás munkanapok terhétől. „Úgy éltem, mint egy sétáló holttest” – mondta.

Julie annak a növekvő csoportnak a tagja, akik magukat "teljes munkaidős gyerekeknek" nevezik, mert vagy azért menekülnek vissza otthonuk kényelmébe, mert szünetre vágynak a kimerítő munkájukból, vagy egyszerűen nem találnak állást.

A "főállású gyerekek" közül sokan azt állítják, hogy csak átmenetileg szándékoznak otthon maradni - úgy látják, hogy így több lehetőségük van a pihenésre, gondolkodásra és a jobb álláskereséshez. Azonban könnyebb ezt mondani, mint megtenni: Julie több mint 40 álláspályázatot küldött a toborzóknak az elmúlt két hétben, de csak két interjúra hívták be. "Nehéz volt munkát találni mielőtt felmondtam, de utána még nehezebb lett" - mondja.

Kizsigerlik a fiatalokat

A BBC több olyan pályakezdővel is beszélt, akiket kihasználtak a koruknál fogva. A heti hat munkanap mellett sokszor a szabadidejükben sem tudnak kikapcsolódni, mert akkor kell válaszolniuk a rengeteg üzenetre és emailre, amit nem kompenzálnak a cégek. Az életkori megkülönböztetés és a kilátástalan munkalehetőségek kihívást jelentenek a harmincas éveik közepén járóknak is, akiknek jelzáloghitel van a fejük felett, vagy éppen családalapításon gondolkodnak.

Az egyetemisták körében sem kisebb a kétségbeesés, olyannyira, hogy egyesek szándékosan megbuktak vizsgákon, hogy tovább maradhassanak az egyetemen.

Az egyetem egykor az elit törekvései közé tartozott Kínában. De 2012 és 2022 között a beiratkozási arány 30%-ról 59,6%-ra emelkedett, mivel egyre több fiatal tekintette a főiskolai diplomát egy bekerülési lehetőségnek a munkaerőpiacra.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.