A fiatal kínaiak, akiknek mindig azt mondták, hogy a tanulás és a diplomaszerzés kemény munkája meghozza a gyümölcsét, most legyőzöttnek és túlhajszoltnak érzik magukat.
A túlhajszolt és kimerült Julie idén áprilisban feladta játékfejlesztői munkáját Pekingben, hogy „főállású lány” lehessen – olvasható a BBC-n. A 29 éves nő most mosogatással, szülei ételkészítésével és egyéb házimunkákkal tölti a napjait. Julie szülei állják a napi költségeinek nagy részét, de a lány elutasította, hogy havi fizetést is kapjon. Jelenlegi prioritása, hogy fellélegezzen az előző munkahelyén töltött 16 órás munkanapok terhétől. „Úgy éltem, mint egy sétáló holttest” – mondta.
Julie annak a növekvő csoportnak a tagja, akik magukat "teljes munkaidős gyerekeknek" nevezik, mert vagy azért menekülnek vissza otthonuk kényelmébe, mert szünetre vágynak a kimerítő munkájukból, vagy egyszerűen nem találnak állást.
A "főállású gyerekek" közül sokan azt állítják, hogy csak átmenetileg szándékoznak otthon maradni - úgy látják, hogy így több lehetőségük van a pihenésre, gondolkodásra és a jobb álláskereséshez. Azonban könnyebb ezt mondani, mint megtenni: Julie több mint 40 álláspályázatot küldött a toborzóknak az elmúlt két hétben, de csak két interjúra hívták be. "Nehéz volt munkát találni mielőtt felmondtam, de utána még nehezebb lett" - mondja.
Kizsigerlik a fiatalokat
A BBC több olyan pályakezdővel is beszélt, akiket kihasználtak a koruknál fogva. A heti hat munkanap mellett sokszor a szabadidejükben sem tudnak kikapcsolódni, mert akkor kell válaszolniuk a rengeteg üzenetre és emailre, amit nem kompenzálnak a cégek. Az életkori megkülönböztetés és a kilátástalan munkalehetőségek kihívást jelentenek a harmincas éveik közepén járóknak is, akiknek jelzáloghitel van a fejük felett, vagy éppen családalapításon gondolkodnak.
Az egyetemisták körében sem kisebb a kétségbeesés, olyannyira, hogy egyesek szándékosan megbuktak vizsgákon, hogy tovább maradhassanak az egyetemen.
Az egyetem egykor az elit törekvései közé tartozott Kínában. De 2012 és 2022 között a beiratkozási arány 30%-ról 59,6%-ra emelkedett, mivel egyre több fiatal tekintette a főiskolai diplomát egy bekerülési lehetőségnek a munkaerőpiacra.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
