Nem számít újdonságnak az az elmélet, miszerint a zenetanulás képes javítani a matematikai tudásunkat. Ezt viszont most tudományosan is igazolták.
Lezárult egy közel öt évtizeden át tartó kutatás, ami a zenei és a matematikai kompetencia közötti kapcsolatot akarta bizonyítani. Az Educational Studies közzétette elemzését, aminek eredményét a Taylor & Francis kiadóvállalat közölte. Az eredmények szerint a gyerekek bizonyíthatóan jobban teljesítenek a matematikában, amikor a zene kulcsfontosságú része az óráknak.
A tanulmány az 1975-2022 között megjelent kutatásokat összegezte, hogy kiderüljön, fontos-e a zeneoktatás a gyerekeknek ahhoz, hogy jobban tudjanak teljesíteni a matematikában. Azt már a felmérés előtt is tudni lehetett, hogy azok a diákok, akik jók a zenében, jobbak a matematikában is, viszont az nem volt egyértelmű, hogy ha nagyobb hangúlyt fektetnek a zenei képzésre, akkor javulhat-e a diákok matematikai teljesítménye.
A kutatásban összesen 78 ezer óvodás, iskolás és egyetemista vett részt, akiknek a zeneoktatását három kategóriában vizsgálták: hagyományos énekóra, hangszeres oktatás és integrált zene-matematika oktatás, ami a matematikaórába beépített zenét jelenti. Az elemzésből bebizonyosodott, hogy akik zenét tanultak, azoknak javult a teljesítményük a matematikában. A leglátványosabb eredmény abban a képzésben mutatkozott, amiben a matematikát ötvözték a zenével egy óra keretén belül. Ezt követi a hangszeres oktatás hatása és vegül az énekóra.
A felmérésből az is kiderült, hogy ennek a fajta oktatásnak a fiatal korban sokkal nagyobb hatása van, amikor a tanuló még csak az alapokat tanulja. Ez a fajta integrált oktatási módszer ugyanis segít megtanítani a diákoknak az összefüggésekben való gondolkodást, ami nagy segítség lehet a matematika megértésében és tanulásában. Ezen kívül a zene szórakoztató jellege segíthet csökkenteni a matematika óra okozta ellenszenvet is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
