Júliustól drágulnak az egyedi tömegközlekedési jegyek árai

Az áremelés elsősorban a rövidebb távolságokon közlekedő busz-, vonat- és HÉV járatait érinti.

  • Székács Linda

Július 1-től változnak távolságalapú jegyek árai – értesült a Telex egy minisztérium által kiküldött levélből. A levelet a MÁV-Start, a GYSEV, a Volánbusz és a MÁV-HÉV is megkapta, illetve több kisebb közlekedési társaság, ami alapján a jegyárak a következőképp változnak:

  • a 0-10 kilométeres távokon 250 forint helyett 400 forint,
  • a 10-15 kilométeres távokon 310 forint helyett 450 forint,
  • a 15-20 kilométeres távokon 370 forint helyett 500 forint,
  • a 20-25 kilométeres távokon 465 forint helyett 550 forint,
  • 25-30 kilométeres szakaszokon pedig 560 forint helyett 600 forint lesz a menetjegyek ára.
„Az országos és vármegyebérletek bevezetése óta folyamatos a tarifarendszer felülvizsgálata, amelyben a jövőben további változások várhatóak. Ez azonban nem drágulást, hanem összességében a szolgáltatásokhoz való egyszerűbb és korlátlanabb hozzáférést biztosítja, amelyről hamarosan tájékoztatni fogjuk a közvéleményt" - válaszolta a Telex kérdésére a az Építési és Közlekedési Minisztérium.

A lap szerint az áremelés abba az irányba szeretné eltolni a rövid távolságokon ingázók fogyasztási szokásait, hogy az egyedi jegyek megvásárlása helyett vegyék igénybe a májusban bevezetett új bérleti rendszert, vagyis a vármegye- és országbérleteket, amik a diákok számára mindössze 945 és 1890 forint ellenében megvásárolhatóak.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.