Júliustól drágulnak az egyedi tömegközlekedési jegyek árai

Az áremelés elsősorban a rövidebb távolságokon közlekedő busz-, vonat- és HÉV járatait érinti.

  • Székács Linda

Július 1-től változnak távolságalapú jegyek árai – értesült a Telex egy minisztérium által kiküldött levélből. A levelet a MÁV-Start, a GYSEV, a Volánbusz és a MÁV-HÉV is megkapta, illetve több kisebb közlekedési társaság, ami alapján a jegyárak a következőképp változnak:

  • a 0-10 kilométeres távokon 250 forint helyett 400 forint,
  • a 10-15 kilométeres távokon 310 forint helyett 450 forint,
  • a 15-20 kilométeres távokon 370 forint helyett 500 forint,
  • a 20-25 kilométeres távokon 465 forint helyett 550 forint,
  • 25-30 kilométeres szakaszokon pedig 560 forint helyett 600 forint lesz a menetjegyek ára.
„Az országos és vármegyebérletek bevezetése óta folyamatos a tarifarendszer felülvizsgálata, amelyben a jövőben további változások várhatóak. Ez azonban nem drágulást, hanem összességében a szolgáltatásokhoz való egyszerűbb és korlátlanabb hozzáférést biztosítja, amelyről hamarosan tájékoztatni fogjuk a közvéleményt" - válaszolta a Telex kérdésére a az Építési és Közlekedési Minisztérium.

A lap szerint az áremelés abba az irányba szeretné eltolni a rövid távolságokon ingázók fogyasztási szokásait, hogy az egyedi jegyek megvásárlása helyett vegyék igénybe a májusban bevezetett új bérleti rendszert, vagyis a vármegye- és országbérleteket, amik a diákok számára mindössze 945 és 1890 forint ellenében megvásárolhatóak.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.