Igaz, a diákbérlet már most is többe kerül a megyeszékhelyen, mint a fővárosban.
Bár előtte évekig nem változtak az árai, tavaly szeptembertől több lépcsőben kezdték el emelni a szegedi tömegközlekedés árait, jövőre pedig a havi bérlet a Budapestinél is többe kerülhet, írja a Telex. A teljes árú havi bérlet ugyanis 2024-től már 9600 forint lesz a Tisza-parti városban, ami épp egy százassal drágább a magánszemélyeknek 9500 forintba kerülő Budapest-bérletnél (a cégeknek, például áfás számlára megvehető bérlet ennél még ezer forinttal többe kerül).
Ugyanakkor az 5280 forintba kerülő diákbérlet Szegeden már most is drágább, mint Budapesten, ahol 3450 forintba kerül mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban tanulóknak. Ez is drágulni fog Szegeden, 5800 forintra, ami jelentősen drágább más vidéki településekhez képest is. Az emelést más településekhez hasonlóan azzal indokolták, hogy a rendkívül magas infláció mellett a város az állami hozzájárulást a nyugdíjas- és diákkedvezmények után már meg sem kapja, ráadásul az utasszám is csökkent. Az önkormányzati Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) szerint a városban két év alatt a tömegközlekedés finanszírozási igénye 4-ről 7,3 milliárd forintra emelkedett, ezért is van szükség a drágításokra.
Így jövőre az elővételes jegy már 470 forint lesz (ez Budapesten 350), a járművön megvett pedig már 650 (ami a fővárosban 450). Az SZKT szerint Szegedet egyébként méreteit és hálózatát tekintve Miskolccal és Debrecennel érdemes összehasonlítani, melyekhez képest a szegedi tarifák nem tekinthetők kiugrónak, a 24 és 72 órás szegedi jegyek pedig a legolcsóbbak között vannak. Ráadásul ezeknél mintegy 20 százalékkal nagyobb a sínhálózat duplaannyi megállóval és nem álltak le sem a villamosok, sem a trolibuszok az energiaárak miatt. A fenntartási költségekből Szegeden arányaiban többet fizet az önkormányzat, mint Debrecenben, a parkolási díjak bevételét is a helyi közlekedésre költik. Melyeket szintén lépcsőzetesen emeltek, illetve eddig ingyenes területeken is fizetni kell majd a várakozásért.
A hajdú-bihari megyeszékhelyen egyébként a helyi közlekedési cég három éve emelt az árakon legutóbb, amit a város fideszes polgármestere is az inflációval, az energiaárakkal és a gyakorlatilag nulla állami kompenzációval indokolt. Papp László szerint a budapesti közlekedés 12 milliárd forint költségvetési támogatást kap, ezért lehet – a nagyságrendekkel nagyobb járathálózat mellett is – olcsóbb ott a bérlet, mint a támogatás nélkül maradt vidéki városokban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
