Már fiatalon is sok támadás érte őket, azért, mert lány létükre bicikliznek, de a tálib hatalomátvétel után teljesen ellehetetlenült a helyzetük. Így alakult két tehetséges afgán versenybiciklis lány élete, akiknek álmuk elérésben többször is gátat szabott saját környezetük és országuk.
Fariba és Yulduz Hashimi egy konzervatív tartományban születtek Afganisztánban, ahol gyakorlatilag sohasem lehetett bicikliző nőket látni. 2017-ben mégis jelentkeztek titokban egy helyi versenyre: bő ruhákat, napszemüveget vettek fel, kendővel takarták el az arcukat és még a nevüket is megváltoztatták. Azóta pedig már az olimpiára készülnek.
Egyre több versenyen nyertek, hírüket felkapta a helyi média is, így nem tudták sokáig titkolni a családjuk elől, hogy mivel töltik a szabadidejüket.
Eleinte mérgesek voltak a szüleim. Arra kértek, hogy hagyjam abba a kerékpározást, mert féltettek, de én nem adtam fel"
– mesélte Fariba a BBC-nek. Kitartásuk gyümölcsöző volt, ugyanis felfigyeltek rájuk és bekerültek a nemzetközi csapatba. A testvéreket gyakran zaklatták a versenyek alatt a helyiek, megpróbálták elütni őket autóval, köveket dobáltak rájuk, de még a lány iskolatársaik is leszólták őket hobbijuk miatt. Igazán elviselhetetlen, viszont a 2021-es tálib hatalomátvétel után lett a helyzetük.
El kellett hagyniuk a családjukat
Már korábban írtunk róla, hogy a tálibok megtiltották a lányoknak, hogy iskolába járjanak, majd az egyetemekről is kitiltották őket.
Az oktatáson túl a sporthoz való joguktól is megfosztotta a nőket az iszlamista csoport, ezért a két lánynak választaniuk kellett: elhagyják otthonukat vagy lemondanak álmukról és abbahagyják a kerékpározást.
Az első mellett döntöttek, és ebben Alessandra Cappellotto, az olasz világbajnok kerékpárversenyző segített nekik. A már nyugdíjas versenyzővel egy nőnapi futamon ismerkedtek meg és az ő segítségével elhagyhatták az országot egy az olasz állam által szervezett repülőjáraton. Végül az észak-olaszországi Veneto régióba kerültek, ami dombos tájaival népszerű hely a biciklisek között.
Most egy profi edzővel és szigorú edzéstervvel készülnek különböző versenyekre, és már több arany és ezüst érmet is szereztek, mióta Olaszországba költöztek. Következő nagy céljuk, hogy az első kerékpárosok legyenek, akik képviselik Afganisztánt az olimpián. Nem lesz egyszerű dolguk, ugyanis decemberben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) figyelmeztette a tálib kormányt, hogy az országot kitilthatják a 2024-es olimpiáról, ha nem engedélyezik a nők és fiatal lányok biztonságos sportolását.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
