Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az egyetem orvostudományi kara az egyik magyar orvost választotta következő szobrának. Kitaláljátok, kiről van szó?
Semmelweis Ignác szobrát avatták fel szerdán Londonban, a Queen Mary Egyetem orvostudományi karán.
Az eseményen jelen volt Mark Rylance Oscar-díjas brit színész, aki részleteket olvasott fel az ő ötlete alapján született és címszereplésével Bristolban futó Dr. Semmelweis című színdarabból. A darab cselekménye nem meglepő: a sokszor keserves és jórészt hiábavaló küzdelemről szól, amit a gyermekágyi láz okát és ellenszerét felismerő Semmelweis Ignác folytatott kora orvostársadalmával az általa kidolgozott higiéniai módszerek elfogadtatásáért.
Semmelweis Ignácnak egyébként számos külföldi városban van szobra, köztük Tokióban, Krakkóban, Chicagóban és Bécsben, de a londoni Queen Mary Egyetem orvosi kara az első brit egyetemi orvostudományi intézet, ahol a magyar orvosnak szobrot állítottak.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.