Tanulni sose késő: 90 évesen szerzett diplomát egy amerikai nő

Cirka 71 év telt el a beiratkozása és a diplomaszerzése között - de nem akármiért hagyta ott az egyetemet.

  • Eduline

Joyce DeFauw, azaz akkor még Joyce Viola Kane 1951-ben kezdte meg az első évét az Észak-Illinois-i Egyetemen, de a szerelem közbeszólt - vette észre a különleges története a CNN oldalán a hvg.hu.

Bár elkezdte, a fiatal nő végül három és fél év után hagyta ott az egyetemet, miután megismerkedett későbbi férjével, akivel 1955-ben össze is házasodtak. Joyce DeFauw-nak ma már 17 unokája és 24 dédunokája van.

Az újrakezdésre először 2019-ben gondolt, családjának többször is mondta, mennyire bosszantja, hogy nem fejezte be a tanulmányait. Természetesen a gyerekei bátorították, hogy menjen vissza az egyetemre - így is tett. Igaz, nem a campuson, hanem otthon, a számítógép előtt tanult, de most, három évvel később átvehette a diplomáját az egyetemtől. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.