Nem luxustárgyakra, sokkal inkább luxustermékekre vágynak a magyar huszonévesek

Egyeseknek egy Cartier-óra, másoknak egy világkörüli út jelenti a luxust. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói megvizsgálták, mire vágynak a 23-25 évesek.

  • Székács Linda

Míg a középiskolásoknak inkább a materiális dolgok jelentik a luxust, addig a 23-25 évesek a luxusélményekről készült fotókat preferálják - derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem legfrisebb kutatásából.

Kucsera Melitta és Neulinger Ágnes azt vizsgálta, hogyan viszonyul a luxushoz az 1995 és 2010 között született Z-generáció, akik közül sokan követnek olyan magyar és külföldi influencereket, mint a Kardashian család, a TikTokon népszerű Forstner Csenge vagy a youtuber Beniipowa.

A kutatás során hat magyar influencer 120 - véletlenszerűen összeválogatott - posztját elemezték. Ők több tízezres vagy akár milliós követőbázissal rendelkező fiatal felnőttek, és gyakran reklámoznak vagy viselnek luxusterméket, dizájnerruhákat vagy ékszereket, és vesznek részt olyan programokon, amiket egy átlagos huszonéves a gazdagsággal és luxussal azonosít.

"A fiatalok a luxust kétféleképpen személyesítették meg: egyrészt egy középkorú férfiként írták le, aki sikeres, vagyonos, elegáns, kifinomult és divatos megjelenésű üzletember Amerikában. Szabadidejében golfozik, vitorlázik, több luxusautója van és egy gazdagnegyedben lévő, modern, művészi luxusvillában él. Másrészt egy ellenkező luxuskarakterként is ábrázolták, aki fiatalabb, sokkal kevésbé a saját sikereinek köszönheti a kiváltságos anyagi helyzetét, kevesebb munka van mögötte, és sokkal lazább és szembetűnőbb módon képviseli a luxust" - olvasható a kutatásban.

Kucsera Melitta, a kutatás vezetője szerint "a fiatalok szemében ezek a presztízstermékek és luxusélmények eszközt jelentenek arra, hogy megerősítsék saját sikerüket és megéljék identitásukat", míg azonban a termékek előbb-utóbb tönkremennek, elkopna, vagy divatjamúlttá válnak, az élmények megmaradnak, így az eredmények alapján a magyar tizen- és huszonévesek inkább vágynak élményekre, mint drága termékekre.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.