Nem luxustárgyakra, sokkal inkább luxustermékekre vágynak a magyar huszonévesek

Egyeseknek egy Cartier-óra, másoknak egy világkörüli út jelenti a luxust. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói megvizsgálták, mire vágynak a 23-25 évesek.

  • Székács Linda

Míg a középiskolásoknak inkább a materiális dolgok jelentik a luxust, addig a 23-25 évesek a luxusélményekről készült fotókat preferálják - derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem legfrisebb kutatásából.

Kucsera Melitta és Neulinger Ágnes azt vizsgálta, hogyan viszonyul a luxushoz az 1995 és 2010 között született Z-generáció, akik közül sokan követnek olyan magyar és külföldi influencereket, mint a Kardashian család, a TikTokon népszerű Forstner Csenge vagy a youtuber Beniipowa.

A kutatás során hat magyar influencer 120 - véletlenszerűen összeválogatott - posztját elemezték. Ők több tízezres vagy akár milliós követőbázissal rendelkező fiatal felnőttek, és gyakran reklámoznak vagy viselnek luxusterméket, dizájnerruhákat vagy ékszereket, és vesznek részt olyan programokon, amiket egy átlagos huszonéves a gazdagsággal és luxussal azonosít.

"A fiatalok a luxust kétféleképpen személyesítették meg: egyrészt egy középkorú férfiként írták le, aki sikeres, vagyonos, elegáns, kifinomult és divatos megjelenésű üzletember Amerikában. Szabadidejében golfozik, vitorlázik, több luxusautója van és egy gazdagnegyedben lévő, modern, művészi luxusvillában él. Másrészt egy ellenkező luxuskarakterként is ábrázolták, aki fiatalabb, sokkal kevésbé a saját sikereinek köszönheti a kiváltságos anyagi helyzetét, kevesebb munka van mögötte, és sokkal lazább és szembetűnőbb módon képviseli a luxust" - olvasható a kutatásban.

Kucsera Melitta, a kutatás vezetője szerint "a fiatalok szemében ezek a presztízstermékek és luxusélmények eszközt jelentenek arra, hogy megerősítsék saját sikerüket és megéljék identitásukat", míg azonban a termékek előbb-utóbb tönkremennek, elkopna, vagy divatjamúlttá válnak, az élmények megmaradnak, így az eredmények alapján a magyar tizen- és huszonévesek inkább vágynak élményekre, mint drága termékekre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.