Egyeseknek egy Cartier-óra, másoknak egy világkörüli út jelenti a luxust. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói megvizsgálták, mire vágynak a 23-25 évesek.
Míg a középiskolásoknak inkább a materiális dolgok jelentik a luxust, addig a 23-25 évesek a luxusélményekről készült fotókat preferálják - derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem legfrisebb kutatásából.
Kucsera Melitta és Neulinger Ágnes azt vizsgálta, hogyan viszonyul a luxushoz az 1995 és 2010 között született Z-generáció, akik közül sokan követnek olyan magyar és külföldi influencereket, mint a Kardashian család, a TikTokon népszerű Forstner Csenge vagy a youtuber Beniipowa.
A kutatás során hat magyar influencer 120 - véletlenszerűen összeválogatott - posztját elemezték. Ők több tízezres vagy akár milliós követőbázissal rendelkező fiatal felnőttek, és gyakran reklámoznak vagy viselnek luxusterméket, dizájnerruhákat vagy ékszereket, és vesznek részt olyan programokon, amiket egy átlagos huszonéves a gazdagsággal és luxussal azonosít.
"A fiatalok a luxust kétféleképpen személyesítették meg: egyrészt egy középkorú férfiként írták le, aki sikeres, vagyonos, elegáns, kifinomult és divatos megjelenésű üzletember Amerikában. Szabadidejében golfozik, vitorlázik, több luxusautója van és egy gazdagnegyedben lévő, modern, művészi luxusvillában él. Másrészt egy ellenkező luxuskarakterként is ábrázolták, aki fiatalabb, sokkal kevésbé a saját sikereinek köszönheti a kiváltságos anyagi helyzetét, kevesebb munka van mögötte, és sokkal lazább és szembetűnőbb módon képviseli a luxust" - olvasható a kutatásban.
Kucsera Melitta, a kutatás vezetője szerint "a fiatalok szemében ezek a presztízstermékek és luxusélmények eszközt jelentenek arra, hogy megerősítsék saját sikerüket és megéljék identitásukat", míg azonban a termékek előbb-utóbb tönkremennek, elkopna, vagy divatjamúlttá válnak, az élmények megmaradnak, így az eredmények alapján a magyar tizen- és huszonévesek inkább vágynak élményekre, mint drága termékekre.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
