Nem luxustárgyakra, sokkal inkább luxustermékekre vágynak a magyar huszonévesek

Egyeseknek egy Cartier-óra, másoknak egy világkörüli út jelenti a luxust. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói megvizsgálták, mire vágynak a 23-25 évesek.

  • Székács Linda

Míg a középiskolásoknak inkább a materiális dolgok jelentik a luxust, addig a 23-25 évesek a luxusélményekről készült fotókat preferálják - derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem legfrisebb kutatásából.

Kucsera Melitta és Neulinger Ágnes azt vizsgálta, hogyan viszonyul a luxushoz az 1995 és 2010 között született Z-generáció, akik közül sokan követnek olyan magyar és külföldi influencereket, mint a Kardashian család, a TikTokon népszerű Forstner Csenge vagy a youtuber Beniipowa.

A kutatás során hat magyar influencer 120 - véletlenszerűen összeválogatott - posztját elemezték. Ők több tízezres vagy akár milliós követőbázissal rendelkező fiatal felnőttek, és gyakran reklámoznak vagy viselnek luxusterméket, dizájnerruhákat vagy ékszereket, és vesznek részt olyan programokon, amiket egy átlagos huszonéves a gazdagsággal és luxussal azonosít.

"A fiatalok a luxust kétféleképpen személyesítették meg: egyrészt egy középkorú férfiként írták le, aki sikeres, vagyonos, elegáns, kifinomult és divatos megjelenésű üzletember Amerikában. Szabadidejében golfozik, vitorlázik, több luxusautója van és egy gazdagnegyedben lévő, modern, művészi luxusvillában él. Másrészt egy ellenkező luxuskarakterként is ábrázolták, aki fiatalabb, sokkal kevésbé a saját sikereinek köszönheti a kiváltságos anyagi helyzetét, kevesebb munka van mögötte, és sokkal lazább és szembetűnőbb módon képviseli a luxust" - olvasható a kutatásban.

Kucsera Melitta, a kutatás vezetője szerint "a fiatalok szemében ezek a presztízstermékek és luxusélmények eszközt jelentenek arra, hogy megerősítsék saját sikerüket és megéljék identitásukat", míg azonban a termékek előbb-utóbb tönkremennek, elkopna, vagy divatjamúlttá válnak, az élmények megmaradnak, így az eredmények alapján a magyar tizen- és huszonévesek inkább vágynak élményekre, mint drága termékekre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.