Nem luxustárgyakra, sokkal inkább luxustermékekre vágynak a magyar huszonévesek

Egyeseknek egy Cartier-óra, másoknak egy világkörüli út jelenti a luxust. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói megvizsgálták, mire vágynak a 23-25 évesek.

  • Székács Linda

Míg a középiskolásoknak inkább a materiális dolgok jelentik a luxust, addig a 23-25 évesek a luxusélményekről készült fotókat preferálják - derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem legfrisebb kutatásából.

Kucsera Melitta és Neulinger Ágnes azt vizsgálta, hogyan viszonyul a luxushoz az 1995 és 2010 között született Z-generáció, akik közül sokan követnek olyan magyar és külföldi influencereket, mint a Kardashian család, a TikTokon népszerű Forstner Csenge vagy a youtuber Beniipowa.

A kutatás során hat magyar influencer 120 - véletlenszerűen összeválogatott - posztját elemezték. Ők több tízezres vagy akár milliós követőbázissal rendelkező fiatal felnőttek, és gyakran reklámoznak vagy viselnek luxusterméket, dizájnerruhákat vagy ékszereket, és vesznek részt olyan programokon, amiket egy átlagos huszonéves a gazdagsággal és luxussal azonosít.

"A fiatalok a luxust kétféleképpen személyesítették meg: egyrészt egy középkorú férfiként írták le, aki sikeres, vagyonos, elegáns, kifinomult és divatos megjelenésű üzletember Amerikában. Szabadidejében golfozik, vitorlázik, több luxusautója van és egy gazdagnegyedben lévő, modern, művészi luxusvillában él. Másrészt egy ellenkező luxuskarakterként is ábrázolták, aki fiatalabb, sokkal kevésbé a saját sikereinek köszönheti a kiváltságos anyagi helyzetét, kevesebb munka van mögötte, és sokkal lazább és szembetűnőbb módon képviseli a luxust" - olvasható a kutatásban.

Kucsera Melitta, a kutatás vezetője szerint "a fiatalok szemében ezek a presztízstermékek és luxusélmények eszközt jelentenek arra, hogy megerősítsék saját sikerüket és megéljék identitásukat", míg azonban a termékek előbb-utóbb tönkremennek, elkopna, vagy divatjamúlttá válnak, az élmények megmaradnak, így az eredmények alapján a magyar tizen- és huszonévesek inkább vágynak élményekre, mint drága termékekre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.