Spoiler: nem. A kutatások szerint ugyanis jópár éve csökken a világintelligencia (igen, ilyen is van). De vajon miért, és hogyan mérhető?
Még az 1970-es években figyeltek fel arra, hogy az általános intelligencia-szint növekedése az egyik évtizedről a másikra lelassult - írja a hvg.hu, ezt az utóbbi években pedig több kutatás is igazolta. Ma egyébként ennek a jelenségnek már neve is van: a növekedés lassulását Flynn-effektusnak, a csökkenésbe fordulást pedig fordított Flynn-effektusnak hívják.
De miért csökken a világIQ?
Ennek oka egy 2018-as norvég tanulmány szerint nem a genetikában keresendő. Sőt, a kutatók között abban konszenzus van, hogy a trendforduló aligha vezethető vissza egyetlen tényezőre.
A WHO szerint az általános IQ-csökkenés egy lehetséges magyarázata lehet a növekvő légszennyezés is. A káros anyagok ugyanis az emberi szervezetbe, a véráramba bejutva felszívódnak és a hemoglobint akadályozzák az az oxigén szállításában, így csökkentve például az agyműködéshez szükséges friss energia zavartalan utánpótlását - idézi az oldal. Egy elmélet szerint pedig egyszerűen arról van szó, hogy a XX. században szinte minden területen bekövetkezett hatalmas fejlődés felkavarta az addigi állapotot.
Hol állunk mi?
Bár nem kifejezetten IQ-tesztekről van szó, az OECD által készített PISA-felmérés megfelelően széleskörű és matematika része meglehetősen jól közelíti az IQ-teszteket. Ennek legutóbbi adatai alapján, 2018-ban Magyarországon a 15 éves diákok matekból és természettudományból is jobb eredményeket értek el, mint három évvel korábban, az javulás azonban nem számottevő - a hvg.hu szerint ez csupán annyit bizonyít, hogy az utóbbi évtized oktatási reformprogramjai nem rontottak a diákok összteljesítményén, viszont nem is javítottak számottevően. A részletekről egyébként korábban itt írtunk.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
