Kínában már időszámításunk előtt 143-141. környékén volt hova járniuk a diákoknak. Tippeljetek, Európában mikor és hol alapították az első iskolát!
Tudtátok, hogy a legrégibb, még ma is működő iskolák közül van, ami már időszámításunk előtt épült? A kutatók szerint a folyamatosan működő intézmények közül a legkorábbi a Kínában található Shishi Középiskola, amit i.e. 143-141-ben alapítottak. Bár úgy tudni, az eredeti épület leégett, 194-ben helyreállították. Az iskola azóta ugyanott működik, és 1902-ben modernizálták, majd két évvel később középiskola lett belőle - azóta is Kína egyik legjobb intézménye.
Pár évszáddal később, 597-ben alapították Canterburyben a King's Schoolt, amit a legrégebbi ma is létező iskolaként tartanak számon Európában. A középkorban a canterburyi katedrálishoz tartozhatott az intézmény, majd a következő évszázadokban Anglia legjobb iskolái között kapott helyet. A lányok az 1970-es évektől járhattak az intézménybe, és 1990-től teljesen koedukált lett az iskola.
A harmadik legöregebb suli szintén a szigetországhoz köthető: a King’s Rochestert 604-ben alapították, szintén a helyi katedrálissal egy időben. Az iskola még ma is a székesegyházhoz tartozik, és külön érdekesség, hogy a zene mennyire fontos szerepet játszott az iskola életében: a világ legrégebbi kórusát is itt tartják számon.
Ha kíváncsiak vagytok, melyek még a legrégebbi iskolák, ide kattintva olvashattok róluk.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
