Kínában már időszámításunk előtt 143-141. környékén volt hova járniuk a diákoknak. Tippeljetek, Európában mikor és hol alapították az első iskolát!
Tudtátok, hogy a legrégibb, még ma is működő iskolák közül van, ami már időszámításunk előtt épült? A kutatók szerint a folyamatosan működő intézmények közül a legkorábbi a Kínában található Shishi Középiskola, amit i.e. 143-141-ben alapítottak. Bár úgy tudni, az eredeti épület leégett, 194-ben helyreállították. Az iskola azóta ugyanott működik, és 1902-ben modernizálták, majd két évvel később középiskola lett belőle - azóta is Kína egyik legjobb intézménye.
Pár évszáddal később, 597-ben alapították Canterburyben a King's Schoolt, amit a legrégebbi ma is létező iskolaként tartanak számon Európában. A középkorban a canterburyi katedrálishoz tartozhatott az intézmény, majd a következő évszázadokban Anglia legjobb iskolái között kapott helyet. A lányok az 1970-es évektől járhattak az intézménybe, és 1990-től teljesen koedukált lett az iskola.
A harmadik legöregebb suli szintén a szigetországhoz köthető: a King’s Rochestert 604-ben alapították, szintén a helyi katedrálissal egy időben. Az iskola még ma is a székesegyházhoz tartozik, és külön érdekesség, hogy a zene mennyire fontos szerepet játszott az iskola életében: a világ legrégebbi kórusát is itt tartják számon.
Ha kíváncsiak vagytok, melyek még a legrégebbi iskolák, ide kattintva olvashattok róluk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
