Évente 114 nap képernyő előtt? A járványhelyzet sokat rontott a statisztikákon

A tizenévesek becslések szerint közel 8 órát bámulják a képernyőt naponta - hívja fel a figyelmet Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

  • Eduline

A szakember szerint a sok képernyőbámulásnak következménye akár alvás- vagy mentális zavar is lehet - írja a hvg.hu.

Az elmúlt két év komolyan beleszólt az eddigi trendekbe is: az általános iskolások képernyőideje átlagosan 83, a z idősebbeké pedig 58 perccel nőtt, de megdöbbentő, hogy már a 2 év alattiak 75 százaléka is gyakrabban találkozik okoseszközökkel, mint az ajánlatos lenne, idézi az oldal. Viszonyításképp, az amerikai adatok szerint, egy átlagos diák már évi 114 napot ül képernyő előtt - ez több, mint amennyit az iskolában töltenek.

via GIPHY

Hortobágyi Ágoston szerint a túlzott kütyühasználat függőséget alakíthat ki náluk, az emelkedett dopamintermelés pedig fokozott izgalmi állapotot vált ki - írja a hvg.hu. A gyakori tünetek között vannak a már említett alvászavarok és hangulatingadozások, de okozhat a sok képernyőidő romló iskolai teljesítményt is és nehezebbé válhat a koncentráció, de látószervi károsodáshoz és elhízáshoz is vezethet.

Lehet javítani?

A szakember összeszedett pár tanácsot:

  • legyen szünet: 10 év alattiaknak jót tehet egy kis pihenő minden 40 perces okoseszköz-használat után, idősebbekkel pedig maximum egy-másfél óra után,
  • 60 perccel lefekvés előtt már ne legyen semennyi képernyőidő,
  • unatkozni is lehet: okoseszközök nélkül a gyerekek, szépen lassan megtanulják kitölteni a rendelkezésükre álló időt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.