Évente 114 nap képernyő előtt? A járványhelyzet sokat rontott a statisztikákon

A tizenévesek becslések szerint közel 8 órát bámulják a képernyőt naponta - hívja fel a figyelmet Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

  • Eduline

A szakember szerint a sok képernyőbámulásnak következménye akár alvás- vagy mentális zavar is lehet - írja a hvg.hu.

Az elmúlt két év komolyan beleszólt az eddigi trendekbe is: az általános iskolások képernyőideje átlagosan 83, a z idősebbeké pedig 58 perccel nőtt, de megdöbbentő, hogy már a 2 év alattiak 75 százaléka is gyakrabban találkozik okoseszközökkel, mint az ajánlatos lenne, idézi az oldal. Viszonyításképp, az amerikai adatok szerint, egy átlagos diák már évi 114 napot ül képernyő előtt - ez több, mint amennyit az iskolában töltenek.

via GIPHY

Hortobágyi Ágoston szerint a túlzott kütyühasználat függőséget alakíthat ki náluk, az emelkedett dopamintermelés pedig fokozott izgalmi állapotot vált ki - írja a hvg.hu. A gyakori tünetek között vannak a már említett alvászavarok és hangulatingadozások, de okozhat a sok képernyőidő romló iskolai teljesítményt is és nehezebbé válhat a koncentráció, de látószervi károsodáshoz és elhízáshoz is vezethet.

Lehet javítani?

A szakember összeszedett pár tanácsot:

  • legyen szünet: 10 év alattiaknak jót tehet egy kis pihenő minden 40 perces okoseszköz-használat után, idősebbekkel pedig maximum egy-másfél óra után,
  • 60 perccel lefekvés előtt már ne legyen semennyi képernyőidő,
  • unatkozni is lehet: okoseszközök nélkül a gyerekek, szépen lassan megtanulják kitölteni a rendelkezésükre álló időt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.