Évente 114 nap képernyő előtt? A járványhelyzet sokat rontott a statisztikákon

A tizenévesek becslések szerint közel 8 órát bámulják a képernyőt naponta - hívja fel a figyelmet Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

  • Eduline

A szakember szerint a sok képernyőbámulásnak következménye akár alvás- vagy mentális zavar is lehet - írja a hvg.hu.

Az elmúlt két év komolyan beleszólt az eddigi trendekbe is: az általános iskolások képernyőideje átlagosan 83, a z idősebbeké pedig 58 perccel nőtt, de megdöbbentő, hogy már a 2 év alattiak 75 százaléka is gyakrabban találkozik okoseszközökkel, mint az ajánlatos lenne, idézi az oldal. Viszonyításképp, az amerikai adatok szerint, egy átlagos diák már évi 114 napot ül képernyő előtt - ez több, mint amennyit az iskolában töltenek.

via GIPHY

Hortobágyi Ágoston szerint a túlzott kütyühasználat függőséget alakíthat ki náluk, az emelkedett dopamintermelés pedig fokozott izgalmi állapotot vált ki - írja a hvg.hu. A gyakori tünetek között vannak a már említett alvászavarok és hangulatingadozások, de okozhat a sok képernyőidő romló iskolai teljesítményt is és nehezebbé válhat a koncentráció, de látószervi károsodáshoz és elhízáshoz is vezethet.

Lehet javítani?

A szakember összeszedett pár tanácsot:

  • legyen szünet: 10 év alattiaknak jót tehet egy kis pihenő minden 40 perces okoseszköz-használat után, idősebbekkel pedig maximum egy-másfél óra után,
  • 60 perccel lefekvés előtt már ne legyen semennyi képernyőidő,
  • unatkozni is lehet: okoseszközök nélkül a gyerekek, szépen lassan megtanulják kitölteni a rendelkezésükre álló időt.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.