A pszichológia segítségével túljárhatunk a saját eszünkön, hogy könnyebben szabaduljunk meg a halogatás nyomasztó gondolatától. Mutatjuk, hogyan.
Nem vagytok egyedül, ha benneteket is stresszel a sok, még el nem végzett feladat a nap végén. Ez lehet egy még le nem adott beadandó, de pöröghetünk egy félig elolvasott regényen is. A halogatással rengetegen küzdenek, de lehet rá megoldás: a Zeigarnik-hatást fordíthatjuk a javunkra, hogy fókuszáltabban végezzünk a tennivalókkal.
Egy litván pszichológus, Bluma Zeigarnik az 1920-as években egy bécsi kávézóban figyelte meg, hogy a pincérek milyen nagyszerűen emékeznek a rendelésekre: viszont csak addig, amíg a vendégek nem rendezték a számlájukat. Később tesztekkel támasztotta alá azt a jelenséget, hogy az emberek befejezetlen dolgokra könnyebben visszaemlékeznek, mint a befejezettekre.
A hvg.hu járta körbe a témát, és a VeryWellMind cikkét idézte, ahol Kendra Cherry pszichológus fogalmazott úgy, hogy a Zeigarnik-hatás mennyire sokat elárul a memória működéséről. Tulajdonképpen a teendők mentális listájáról van szó: a befejezetlen feladatok folyamatosan lefoglalják a rövid távú memóriánkat, azonban ha elvégezzük őket, az agyunk elengedi a részleteket. Ennek ismeretében pedig kihasználhatjuk a Zeigarnik-hatást, hogy ne halogassunk annyit.
A PsyBlogon Jeremy Dean pszichológus világított rá, hogy akkor vagyunk igazán hajlamosak halogatni, ha egy valóban nagy feladat előtt állunk, amihez nem tudjuk, hogy fogjunk hozzá. A Zeigarnik-hatás viszont megmutatja, hogy teljesen mindegy, hogy vagy hol, csak kezdjünk neki a projektnek. Egy könnyebb részfeladat után pedig még egyszerűbb dolgunk lesz. Hogy csökkentsük a ránk nehezedő stresszt, a szakemberek azt javasolják, hogy ne kezdjük újabb dologba, ha befejezetlen teendők várnak ránk. Készítsünk listát, és haladjunk a könnyebb elemektől előre.
A tanulás során ugyancsak hasznos lehet a litván pszichológus felfedezése. Ne az utolsó héten probáljunk meg minden anyagot bemagolni: tartsunk szüneteket, és ez segíthet abban, hogy később fel tudjuk idézni az információkat.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
