Ti is halogatósak vagytok? Van rá egy egyszerű megoldás

A pszichológia segítségével túljárhatunk a saját eszünkön, hogy könnyebben szabaduljunk meg a halogatás nyomasztó gondolatától. Mutatjuk, hogyan.

  • Eduline

Nem vagytok egyedül, ha benneteket is stresszel a sok, még el nem végzett feladat a nap végén. Ez lehet egy még le nem adott beadandó, de pöröghetünk egy félig elolvasott regényen is. A halogatással rengetegen küzdenek, de lehet rá megoldás: a Zeigarnik-hatást fordíthatjuk a javunkra, hogy fókuszáltabban végezzünk a tennivalókkal.

Egy litván pszichológus, Bluma Zeigarnik az 1920-as években egy bécsi kávézóban figyelte meg, hogy a pincérek milyen nagyszerűen emékeznek a rendelésekre: viszont csak addig, amíg a vendégek nem rendezték a számlájukat. Később tesztekkel támasztotta alá azt a jelenséget, hogy az emberek befejezetlen dolgokra könnyebben visszaemlékeznek, mint a befejezettekre.

A hvg.hu járta körbe a témát, és a VeryWellMind cikkét idézte, ahol Kendra Cherry pszichológus fogalmazott úgy, hogy a Zeigarnik-hatás mennyire sokat elárul a memória működéséről. Tulajdonképpen a teendők mentális listájáról van szó: a befejezetlen feladatok folyamatosan lefoglalják a rövid távú memóriánkat, azonban ha elvégezzük őket, az agyunk elengedi a részleteket. Ennek ismeretében pedig kihasználhatjuk a Zeigarnik-hatást, hogy ne halogassunk annyit.

A PsyBlogon Jeremy Dean pszichológus világított rá, hogy akkor vagyunk igazán hajlamosak halogatni, ha egy valóban nagy feladat előtt állunk, amihez nem tudjuk, hogy fogjunk hozzá. A Zeigarnik-hatás viszont megmutatja, hogy teljesen mindegy, hogy vagy hol, csak kezdjünk neki a projektnek. Egy könnyebb részfeladat után pedig még egyszerűbb dolgunk lesz. Hogy csökkentsük a ránk nehezedő stresszt, a szakemberek azt javasolják, hogy ne kezdjük újabb dologba, ha befejezetlen teendők várnak ránk. Készítsünk listát, és haladjunk a könnyebb elemektől előre.

A tanulás során ugyancsak hasznos lehet a litván pszichológus felfedezése. Ne az utolsó héten probáljunk meg minden anyagot bemagolni: tartsunk szüneteket, és ez segíthet abban, hogy később fel tudjuk idézni az információkat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.