A pszichológia segítségével túljárhatunk a saját eszünkön, hogy könnyebben szabaduljunk meg a halogatás nyomasztó gondolatától. Mutatjuk, hogyan.
Nem vagytok egyedül, ha benneteket is stresszel a sok, még el nem végzett feladat a nap végén. Ez lehet egy még le nem adott beadandó, de pöröghetünk egy félig elolvasott regényen is. A halogatással rengetegen küzdenek, de lehet rá megoldás: a Zeigarnik-hatást fordíthatjuk a javunkra, hogy fókuszáltabban végezzünk a tennivalókkal.
Egy litván pszichológus, Bluma Zeigarnik az 1920-as években egy bécsi kávézóban figyelte meg, hogy a pincérek milyen nagyszerűen emékeznek a rendelésekre: viszont csak addig, amíg a vendégek nem rendezték a számlájukat. Később tesztekkel támasztotta alá azt a jelenséget, hogy az emberek befejezetlen dolgokra könnyebben visszaemlékeznek, mint a befejezettekre.
A hvg.hu járta körbe a témát, és a VeryWellMind cikkét idézte, ahol Kendra Cherry pszichológus fogalmazott úgy, hogy a Zeigarnik-hatás mennyire sokat elárul a memória működéséről. Tulajdonképpen a teendők mentális listájáról van szó: a befejezetlen feladatok folyamatosan lefoglalják a rövid távú memóriánkat, azonban ha elvégezzük őket, az agyunk elengedi a részleteket. Ennek ismeretében pedig kihasználhatjuk a Zeigarnik-hatást, hogy ne halogassunk annyit.
A PsyBlogon Jeremy Dean pszichológus világított rá, hogy akkor vagyunk igazán hajlamosak halogatni, ha egy valóban nagy feladat előtt állunk, amihez nem tudjuk, hogy fogjunk hozzá. A Zeigarnik-hatás viszont megmutatja, hogy teljesen mindegy, hogy vagy hol, csak kezdjünk neki a projektnek. Egy könnyebb részfeladat után pedig még egyszerűbb dolgunk lesz. Hogy csökkentsük a ránk nehezedő stresszt, a szakemberek azt javasolják, hogy ne kezdjük újabb dologba, ha befejezetlen teendők várnak ránk. Készítsünk listát, és haladjunk a könnyebb elemektől előre.
A tanulás során ugyancsak hasznos lehet a litván pszichológus felfedezése. Ne az utolsó héten probáljunk meg minden anyagot bemagolni: tartsunk szüneteket, és ez segíthet abban, hogy később fel tudjuk idézni az információkat.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
