A pszichológia segítségével túljárhatunk a saját eszünkön, hogy könnyebben szabaduljunk meg a halogatás nyomasztó gondolatától. Mutatjuk, hogyan.
Nem vagytok egyedül, ha benneteket is stresszel a sok, még el nem végzett feladat a nap végén. Ez lehet egy még le nem adott beadandó, de pöröghetünk egy félig elolvasott regényen is. A halogatással rengetegen küzdenek, de lehet rá megoldás: a Zeigarnik-hatást fordíthatjuk a javunkra, hogy fókuszáltabban végezzünk a tennivalókkal.
Egy litván pszichológus, Bluma Zeigarnik az 1920-as években egy bécsi kávézóban figyelte meg, hogy a pincérek milyen nagyszerűen emékeznek a rendelésekre: viszont csak addig, amíg a vendégek nem rendezték a számlájukat. Később tesztekkel támasztotta alá azt a jelenséget, hogy az emberek befejezetlen dolgokra könnyebben visszaemlékeznek, mint a befejezettekre.
A hvg.hu járta körbe a témát, és a VeryWellMind cikkét idézte, ahol Kendra Cherry pszichológus fogalmazott úgy, hogy a Zeigarnik-hatás mennyire sokat elárul a memória működéséről. Tulajdonképpen a teendők mentális listájáról van szó: a befejezetlen feladatok folyamatosan lefoglalják a rövid távú memóriánkat, azonban ha elvégezzük őket, az agyunk elengedi a részleteket. Ennek ismeretében pedig kihasználhatjuk a Zeigarnik-hatást, hogy ne halogassunk annyit.
A PsyBlogon Jeremy Dean pszichológus világított rá, hogy akkor vagyunk igazán hajlamosak halogatni, ha egy valóban nagy feladat előtt állunk, amihez nem tudjuk, hogy fogjunk hozzá. A Zeigarnik-hatás viszont megmutatja, hogy teljesen mindegy, hogy vagy hol, csak kezdjünk neki a projektnek. Egy könnyebb részfeladat után pedig még egyszerűbb dolgunk lesz. Hogy csökkentsük a ránk nehezedő stresszt, a szakemberek azt javasolják, hogy ne kezdjük újabb dologba, ha befejezetlen teendők várnak ránk. Készítsünk listát, és haladjunk a könnyebb elemektől előre.
A tanulás során ugyancsak hasznos lehet a litván pszichológus felfedezése. Ne az utolsó héten probáljunk meg minden anyagot bemagolni: tartsunk szüneteket, és ez segíthet abban, hogy később fel tudjuk idézni az információkat.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
