Véget értek az írásbeli érettségik, ezért elhoztuk nektek a szezon legemlékezetesebb - sőt mémmé vált - pillanatait.
Aki idén érettségizett, annak nem kell elmagyarázni (pontosabban: Lmagyarázni), hogy a magyarérettségi novellaelemzős feladata arra is megtanított több mint 70 ezer embert, hogy az el=L. Vagy hogy nem érdemes bedőlni a Facebook-csoportokban terjedő "biztos infóknak" a töriérettségi várható esszétéméiról (ENSZ, Horthy, Mátyás), és hogy néha egészen furcsa témájú szövegeket is lehet kapni angolból. Megvan még a furcsa japán vécékről szóló cikk?
Quiz Maker - powered by Riddle
Ugye milyen jó visszatekinteni és elmondani, hogy ezen is túlvagyunk?
Az idei érettségiről - azaz a szóbelikről, a megtekintési szabályokról és a pontszámításról - itt követhetitek a továbbra is frissülő tartalmainkat, a felvételivel kapcsolatban pedig itt találjátok a legfrissebb cikkeinket.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
