Öt dolog, amit nem biztos, hogy tudtatok március 15-ről

Miért épp a Pilvax vált a márciusi ifjak törzshelyévé, és ki készítette el az első piros-fehér-zöld kokárdát?

  • Bezzeg Hanna

1. Ki készített először piros-fehér-zöld kokárdát?

A francia mintájú kokárdát piros-fehér-zöldben Szendrey Júlia készítette el először. Később Laborfalvi Róza, Jókai Mór felesége is készített hasonlót az írónak. A kokárda színeinek sorrendje is érdekes: a 2000-es években lángra kapott egy elmélet, mely szerint a magyar kokárda hibás. Tekintve ugyanis, hogy a heraldika szabályai szerint a kokárda színei belülről kifelé "értelmezendők", a magyar kokárda valójában az olasz lobogót ábrázolja.

2. Miért épp a Pilvax?

A Pilvax stratégiai helyen működött, közel volt ugyanis fontos intézményekhez. Ráadásul a reggeli kávé mellé ingyen reggelit biztosítottak a vendégeknek - ez is vonzó volt a helyben. A Pilvax elnevezés egyébként a kávéház vezetőjének, Pilvax Károlynak a nevéből jön, akitől néhány évvel később Filinger János vette bérbe az üzletet – ő ugyan megtartotta a Pilvax elnevezést, az oda betérők azonban hamar váltottak a Filinger kávéház névre.

3. Forradalmár nők

A forradalomnak női alakjai is voltak, és bár kevésbé kerültek be a köztudatba, szerepüket nem szabad alábecsülni. Kossuth Lajos testvérét, Kossuth Zsuzsannát 1849 áprilisában valamennyi tábori kórház főápolónőjévé nevezte ki, 72 kórházat szervezett meg. Voltak, akik a harctéren is bizonyítottak, Lebstück Mária 18 évesen, Karl néven állt be a bécsi egyetemi légióba, később pedig már segédtisztként és főhadnagyként is harcolt.

4. Landerer nyomdájának „elfoglalása”

Míg a történelemkönyvekben azzal találkozhatunk, hogy a márciusi ifjak elfoglalták Landerer és Heckenas nyomdáját, hogy kinyomtassák a 12 pontból álló követeléseiket. Ez nem egészen így volt: valójában maga Landerer is a felkelők oldalán állt, és ő buzdította őket a nyomda elfoglalására. A nyomdatulajdonost a „művelet” idejére bezárták az irodájába, nehogy baja essen.

5. Az ebédszünet szent és sérthetetlen

Forradalom ide vagy oda, az ebédidő mégiscsak ebédidő – Irinyi József legalábbis így gondolkozott,  miután ugyanis délben sikerült kinyomtatni a 12 pontot, feloszlatta a tömeget, majd délután 3-ra hívott össze újabb találkozót a Nemzeti Múzeum épületénél.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.