Öt dolog, amit nem biztos, hogy tudtatok március 15-ről

Miért épp a Pilvax vált a márciusi ifjak törzshelyévé, és ki készítette el az első piros-fehér-zöld kokárdát?

  • Bezzeg Hanna

1. Ki készített először piros-fehér-zöld kokárdát?

A francia mintájú kokárdát piros-fehér-zöldben Szendrey Júlia készítette el először. Később Laborfalvi Róza, Jókai Mór felesége is készített hasonlót az írónak. A kokárda színeinek sorrendje is érdekes: a 2000-es években lángra kapott egy elmélet, mely szerint a magyar kokárda hibás. Tekintve ugyanis, hogy a heraldika szabályai szerint a kokárda színei belülről kifelé "értelmezendők", a magyar kokárda valójában az olasz lobogót ábrázolja.

2. Miért épp a Pilvax?

A Pilvax stratégiai helyen működött, közel volt ugyanis fontos intézményekhez. Ráadásul a reggeli kávé mellé ingyen reggelit biztosítottak a vendégeknek - ez is vonzó volt a helyben. A Pilvax elnevezés egyébként a kávéház vezetőjének, Pilvax Károlynak a nevéből jön, akitől néhány évvel később Filinger János vette bérbe az üzletet – ő ugyan megtartotta a Pilvax elnevezést, az oda betérők azonban hamar váltottak a Filinger kávéház névre.

3. Forradalmár nők

A forradalomnak női alakjai is voltak, és bár kevésbé kerültek be a köztudatba, szerepüket nem szabad alábecsülni. Kossuth Lajos testvérét, Kossuth Zsuzsannát 1849 áprilisában valamennyi tábori kórház főápolónőjévé nevezte ki, 72 kórházat szervezett meg. Voltak, akik a harctéren is bizonyítottak, Lebstück Mária 18 évesen, Karl néven állt be a bécsi egyetemi légióba, később pedig már segédtisztként és főhadnagyként is harcolt.

4. Landerer nyomdájának „elfoglalása”

Míg a történelemkönyvekben azzal találkozhatunk, hogy a márciusi ifjak elfoglalták Landerer és Heckenas nyomdáját, hogy kinyomtassák a 12 pontból álló követeléseiket. Ez nem egészen így volt: valójában maga Landerer is a felkelők oldalán állt, és ő buzdította őket a nyomda elfoglalására. A nyomdatulajdonost a „művelet” idejére bezárták az irodájába, nehogy baja essen.

5. Az ebédszünet szent és sérthetetlen

Forradalom ide vagy oda, az ebédidő mégiscsak ebédidő – Irinyi József legalábbis így gondolkozott,  miután ugyanis délben sikerült kinyomtatni a 12 pontot, feloszlatta a tömeget, majd délután 3-ra hívott össze újabb találkozót a Nemzeti Múzeum épületénél.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.