Öt dolog, amit nem biztos, hogy tudtatok március 15-ről

Miért épp a Pilvax vált a márciusi ifjak törzshelyévé, és ki készítette el az első piros-fehér-zöld kokárdát?

  • Bezzeg Hanna

1. Ki készített először piros-fehér-zöld kokárdát?

A francia mintájú kokárdát piros-fehér-zöldben Szendrey Júlia készítette el először. Később Laborfalvi Róza, Jókai Mór felesége is készített hasonlót az írónak. A kokárda színeinek sorrendje is érdekes: a 2000-es években lángra kapott egy elmélet, mely szerint a magyar kokárda hibás. Tekintve ugyanis, hogy a heraldika szabályai szerint a kokárda színei belülről kifelé "értelmezendők", a magyar kokárda valójában az olasz lobogót ábrázolja.

2. Miért épp a Pilvax?

A Pilvax stratégiai helyen működött, közel volt ugyanis fontos intézményekhez. Ráadásul a reggeli kávé mellé ingyen reggelit biztosítottak a vendégeknek - ez is vonzó volt a helyben. A Pilvax elnevezés egyébként a kávéház vezetőjének, Pilvax Károlynak a nevéből jön, akitől néhány évvel később Filinger János vette bérbe az üzletet – ő ugyan megtartotta a Pilvax elnevezést, az oda betérők azonban hamar váltottak a Filinger kávéház névre.

3. Forradalmár nők

A forradalomnak női alakjai is voltak, és bár kevésbé kerültek be a köztudatba, szerepüket nem szabad alábecsülni. Kossuth Lajos testvérét, Kossuth Zsuzsannát 1849 áprilisában valamennyi tábori kórház főápolónőjévé nevezte ki, 72 kórházat szervezett meg. Voltak, akik a harctéren is bizonyítottak, Lebstück Mária 18 évesen, Karl néven állt be a bécsi egyetemi légióba, később pedig már segédtisztként és főhadnagyként is harcolt.

4. Landerer nyomdájának „elfoglalása”

Míg a történelemkönyvekben azzal találkozhatunk, hogy a márciusi ifjak elfoglalták Landerer és Heckenas nyomdáját, hogy kinyomtassák a 12 pontból álló követeléseiket. Ez nem egészen így volt: valójában maga Landerer is a felkelők oldalán állt, és ő buzdította őket a nyomda elfoglalására. A nyomdatulajdonost a „művelet” idejére bezárták az irodájába, nehogy baja essen.

5. Az ebédszünet szent és sérthetetlen

Forradalom ide vagy oda, az ebédidő mégiscsak ebédidő – Irinyi József legalábbis így gondolkozott,  miután ugyanis délben sikerült kinyomtatni a 12 pontot, feloszlatta a tömeget, majd délután 3-ra hívott össze újabb találkozót a Nemzeti Múzeum épületénél.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.