Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
1. Ki készített először piros-fehér-zöld kokárdát?
A francia mintájú kokárdát piros-fehér-zöldben Szendrey Júlia készítette el először. Később Laborfalvi Róza, Jókai Mór felesége is készített hasonlót az írónak. A kokárda színeinek sorrendje is érdekes: a 2000-es években lángra kapott egy elmélet, mely szerint a magyar kokárda hibás. Tekintve ugyanis, hogy a heraldika szabályai szerint a kokárda színei belülről kifelé "értelmezendők", a magyar kokárda valójában az olasz lobogót ábrázolja.
2. Miért épp a Pilvax?
A Pilvax stratégiai helyen működött, közel volt ugyanis fontos intézményekhez. Ráadásul a reggeli kávé mellé ingyen reggelit biztosítottak a vendégeknek - ez is vonzó volt a helyben. A Pilvax elnevezés egyébként a kávéház vezetőjének, Pilvax Károlynak a nevéből jön, akitől néhány évvel később Filinger János vette bérbe az üzletet – ő ugyan megtartotta a Pilvax elnevezést, az oda betérők azonban hamar váltottak a Filinger kávéház névre.
3. Forradalmár nők
A forradalomnak női alakjai is voltak, és bár kevésbé kerültek be a köztudatba, szerepüket nem szabad alábecsülni. Kossuth Lajos testvérét, Kossuth Zsuzsannát 1849 áprilisában valamennyi tábori kórház főápolónőjévé nevezte ki, 72 kórházat szervezett meg. Voltak, akik a harctéren is bizonyítottak, Lebstück Mária 18 évesen, Karl néven állt be a bécsi egyetemi légióba, később pedig már segédtisztként és főhadnagyként is harcolt.
4. Landerer nyomdájának „elfoglalása”
Míg a történelemkönyvekben azzal találkozhatunk, hogy a márciusi ifjak elfoglalták Landerer és Heckenas nyomdáját, hogy kinyomtassák a 12 pontból álló követeléseiket. Ez nem egészen így volt: valójában maga Landerer is a felkelők oldalán állt, és ő buzdította őket a nyomda elfoglalására. A nyomdatulajdonost a „művelet” idejére bezárták az irodájába, nehogy baja essen.
5. Az ebédszünet szent és sérthetetlen
Forradalom ide vagy oda, az ebédidő mégiscsak ebédidő – Irinyi József legalábbis így gondolkozott, miután ugyanis délben sikerült kinyomtatni a 12 pontot, feloszlatta a tömeget, majd délután 3-ra hívott össze újabb találkozót a Nemzeti Múzeum épületénél.
