Annyiba kerülnek az iskolai egyenruhák Angliában, hogy a kormánynak kellett lépnie

Elképesztő pénzek vannak az iskolai egyenruhákban Nagy Britanniában - tippeljetek, mennyibe kerül egy váltás ruha és egy pár cipő.

  • Csik Veronika

Aki azt gondolta, hogy pár ruha nem lehet olyan drága, sajnos tévedett. 100 fontba, azaz mai árfolyamon átszámolva majdnem 44 ezer forintba kerül az iskolai egyenruha - mondta a BBC-nek egy apa, aki ebből a pénzből idén mindössze két inget, két szoknyát és egy iskolai cipőt vett a lányának.

A brit kormány 2015-ös kutatása szerint a szülők átlagosan majdnem 50 fontot takaríthatnának meg, ha minden egyenruhát megvehetnének a márkaüzletekben, és nem csak a kijelölt beszállítóktól vásárolhatnának. A felmérés szerint átlagban egyébként 212 fontot (átszámítva 93 ezer forintot) költöttek a szülők csak az iskolai ruhákra, arról nem is beszélve, hogy ez nem döntés kérdése, a szigetország iskoláinak közel 90 százalékában kötelező egyenruhát viselni.

A kutatás szerint persze a nagy márkák ruhái a legdrágábbak, de az is az utóbbi évek tendenciája, hogy márkától függetlenül egyre többet kell fizetni az iskolai egyenruháért, sőt a legidősebbeknek már majdnem felnőtt méretben kell beszerezni a ruhadarabokat. Jövő ősztől azonban minimálisra kell csökkenteni a logós ruhákat, és minden boltból – például szupermarketből – beszerezhetővé, egységesebbé kell tenni őket - így döntött a kormány.

Persze nem csak Angliában téma az iskolai egyenruha, Skóciában a szülők 120-150 fontos iskolaruha-támogatásra pályázhatnak, Észak-Írországban 30-50 fontos, Walesben pedig az ingyenes iskolai étkezésre jogosult gyermekek szülei tanulónként 125 vagy akár 200 fontos támogatásra is pályázhatnak.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.