Egyszerre optimisták és elégedetlenek a tizen- és huszonévesek

Az ENSZ gyermekjogi szervezete 21 ezernél is több gyereket és felnőttet kérdezett meg: az eredmények alapján jobb most gyereknek lenni, mint régen, ugyanakkor nagyobb nyomás nehezedik rájuk, mint annak idején szüleikre.

  • Eduline

Az UNICEF és a Gallup közös kutatásában több mint 21 ezer embernek tettek fel kérdéseket a világ 21 országban. A különböző generációkat kérdezték a világ helyzetéről és arról, milyen most felnőni – írja a HVG.

A tizen- és huszonévesek túlnyomó többsége szerint jobb most gyereknek lenni, mint szüleik idejében – például az egészségügy, az oktatás és a fizikai biztonság javulása miatt. A fiatalabb generáció optimistábbnak bizonyult az idősebbeknél, 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel hisznek abban, hogy a világ egyre jobb hellyé válik.

Vannak ugyanakkor olyan tényezők, amelyek nyugtalanítják őket. Többségük szerint az online világ komoly kockázatokkal jár, több mint kétharmaduk gondolja veszélyesnek az erőszakos vagy szexuális tartalmakat és az online zaklatást.

Az anyagi kilátásokat illetően megosztó válaszok érkeztek: míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő fiatalok 64 százaléka véli úgy, hogy anyagilag jobban boldogulnak, mint a szüleik, addig a magas jövedelmű országok tizen- és huszonévesei pesszimistábbnak bizonyultak, közülük kevesebb mint minden harmadik látja jobbnak saját esélyeit a boldogulásra.

A fiatalabb korosztály 60 százaléka szerint nagyobb nyomás nehezedik a mai gyerekekre, mint egykor a szüleikre. Így nem meglepő, hogy 30 százalékuk szorongással és idegességgel, 20 százalékuk pedig depresszióval és motivációhiánnyal küzd.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.