Egyszerre optimisták és elégedetlenek a tizen- és huszonévesek

Az ENSZ gyermekjogi szervezete 21 ezernél is több gyereket és felnőttet kérdezett meg: az eredmények alapján jobb most gyereknek lenni, mint régen, ugyanakkor nagyobb nyomás nehezedik rájuk, mint annak idején szüleikre.

  • Eduline

Az UNICEF és a Gallup közös kutatásában több mint 21 ezer embernek tettek fel kérdéseket a világ 21 országban. A különböző generációkat kérdezték a világ helyzetéről és arról, milyen most felnőni – írja a HVG.

A tizen- és huszonévesek túlnyomó többsége szerint jobb most gyereknek lenni, mint szüleik idejében – például az egészségügy, az oktatás és a fizikai biztonság javulása miatt. A fiatalabb generáció optimistábbnak bizonyult az idősebbeknél, 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel hisznek abban, hogy a világ egyre jobb hellyé válik.

Vannak ugyanakkor olyan tényezők, amelyek nyugtalanítják őket. Többségük szerint az online világ komoly kockázatokkal jár, több mint kétharmaduk gondolja veszélyesnek az erőszakos vagy szexuális tartalmakat és az online zaklatást.

Az anyagi kilátásokat illetően megosztó válaszok érkeztek: míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő fiatalok 64 százaléka véli úgy, hogy anyagilag jobban boldogulnak, mint a szüleik, addig a magas jövedelmű országok tizen- és huszonévesei pesszimistábbnak bizonyultak, közülük kevesebb mint minden harmadik látja jobbnak saját esélyeit a boldogulásra.

A fiatalabb korosztály 60 százaléka szerint nagyobb nyomás nehezedik a mai gyerekekre, mint egykor a szüleikre. Így nem meglepő, hogy 30 százalékuk szorongással és idegességgel, 20 százalékuk pedig depresszióval és motivációhiánnyal küzd.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.