Az ENSZ gyermekjogi szervezete 21 ezernél is több gyereket és felnőttet kérdezett meg: az eredmények alapján jobb most gyereknek lenni, mint régen, ugyanakkor nagyobb nyomás nehezedik rájuk, mint annak idején szüleikre.
Az UNICEF és a Gallup közös kutatásában több mint 21 ezer embernek tettek fel kérdéseket a világ 21 országban. A különböző generációkat kérdezték a világ helyzetéről és arról, milyen most felnőni – írja a HVG.
A tizen- és huszonévesek túlnyomó többsége szerint jobb most gyereknek lenni, mint szüleik idejében – például az egészségügy, az oktatás és a fizikai biztonság javulása miatt. A fiatalabb generáció optimistábbnak bizonyult az idősebbeknél, 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel hisznek abban, hogy a világ egyre jobb hellyé válik.
Vannak ugyanakkor olyan tényezők, amelyek nyugtalanítják őket. Többségük szerint az online világ komoly kockázatokkal jár, több mint kétharmaduk gondolja veszélyesnek az erőszakos vagy szexuális tartalmakat és az online zaklatást.
Az anyagi kilátásokat illetően megosztó válaszok érkeztek: míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő fiatalok 64 százaléka véli úgy, hogy anyagilag jobban boldogulnak, mint a szüleik, addig a magas jövedelmű országok tizen- és huszonévesei pesszimistábbnak bizonyultak, közülük kevesebb mint minden harmadik látja jobbnak saját esélyeit a boldogulásra.
A fiatalabb korosztály 60 százaléka szerint nagyobb nyomás nehezedik a mai gyerekekre, mint egykor a szüleikre. Így nem meglepő, hogy 30 százalékuk szorongással és idegességgel, 20 százalékuk pedig depresszióval és motivációhiánnyal küzd.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
