Az ENSZ gyermekjogi szervezete 21 ezernél is több gyereket és felnőttet kérdezett meg: az eredmények alapján jobb most gyereknek lenni, mint régen, ugyanakkor nagyobb nyomás nehezedik rájuk, mint annak idején szüleikre.
Az UNICEF és a Gallup közös kutatásában több mint 21 ezer embernek tettek fel kérdéseket a világ 21 országban. A különböző generációkat kérdezték a világ helyzetéről és arról, milyen most felnőni – írja a HVG.
A tizen- és huszonévesek túlnyomó többsége szerint jobb most gyereknek lenni, mint szüleik idejében – például az egészségügy, az oktatás és a fizikai biztonság javulása miatt. A fiatalabb generáció optimistábbnak bizonyult az idősebbeknél, 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel hisznek abban, hogy a világ egyre jobb hellyé válik.
Vannak ugyanakkor olyan tényezők, amelyek nyugtalanítják őket. Többségük szerint az online világ komoly kockázatokkal jár, több mint kétharmaduk gondolja veszélyesnek az erőszakos vagy szexuális tartalmakat és az online zaklatást.
Az anyagi kilátásokat illetően megosztó válaszok érkeztek: míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő fiatalok 64 százaléka véli úgy, hogy anyagilag jobban boldogulnak, mint a szüleik, addig a magas jövedelmű országok tizen- és huszonévesei pesszimistábbnak bizonyultak, közülük kevesebb mint minden harmadik látja jobbnak saját esélyeit a boldogulásra.
A fiatalabb korosztály 60 százaléka szerint nagyobb nyomás nehezedik a mai gyerekekre, mint egykor a szüleikre. Így nem meglepő, hogy 30 százalékuk szorongással és idegességgel, 20 százalékuk pedig depresszióval és motivációhiánnyal küzd.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
