Még nincs döntés arról, hogy az európai országok a nyári vagy a téli időszámítást választják-e. Addig marad az óraátállítás: mutatjuk, mikor kezdődik a téli időszámítás.
Az Európai Parlament 2019 tavaszán támogatta ugyan az óraátállítás megszüntetését célzó bizottsági javaslatot, de a tagállamoknak kellene dönteniük arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják. A tárgyalások – feltehetőleg a járványhelyzet is miatt – elakadtak, ám az Európai Unió által végzett online felmérés alapján az emberek többsége a nyári időszámításra szavazna.
A magyar kormány álláspontja a kérdésben az volt korábban, hogy nyitottak az óraátállítás eltörlésére, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont úgy nyilatkozott, egyelőre nincs napirenden a kérdés.
A végső döntésre még várnunk kell, októberben legalábbis még biztosan számolnunk kell az óraátállítással:
október 31. az a dátum, amit érdemes észben tartani, ezen a vasárnapi napon kell hajnali 3 óráról 2 órára állítani az órákat.
Melyik időszámítás lenne az ideális?
Ha a nyári időszámítás véglegesítenénk, télen mindenki sötétben indulna munkába és iskolába, sötétben érkeznénk meg, sötétben kezdődnének a matematikaórák, és csak az első szünetben kezdene virradni”
- mondta korábban az Eduline-nak Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa. A biológiai ritmust vizsgáló szakemberek is azon a véleményen vannak, hogy a nyári időszámítást valójában soha nem szokjuk meg, nemzetközi kutatások alapján a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán általában 40 perccel alszunk kevesebbet, és bár később ez az „elvesztett” alvásidő 19 percre csökken, teljesen nem tűnik el.
A Magyar Alvás Szövetség is úgy véli: az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne az észszerű élettani, egészségügyi szempontból. „Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg” – írták.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
