Egy évet töltött Észak-Koreában egy ausztrál egyetemista, belülről látta, milyen a Kim Ir Szen Egyetem

Egy éven át tanult a világ egyik legzártabb országában Alek Sigley, aki cserediákként érkezett az észak-koreai Kim Ir Szen Egyetemre, és tapasztalatait a közösségi oldalakon is megosztotta ismerőseivel. Pechjére.

  • Bezzeg Hanna

Az ausztrál Alek Sigley az észak-koreai Kim Ir Szen Egyetemen szerzett diplomát néhány évvel ezelőtt. A phenjani felsőoktatási intézményben akkoriban mindössze három "nyugati "cserediák tanult, a koreai irodalom szakon ő volt az egyetlen, a többi külföldi hallgató többnyire Kínából érkezett az országba.

Észak-Koreába érkezése előtt Sigley Kínában, a sanghaji Fudan Egyetemen tanult. Az egyetemi kollégiumban ismerkedett meg észak-koreai cserediákokkal, elkezdett koreaiul tanulni, majd nem sokkal később jelentkezett a Kim Ir Szen Egyetemre cserediáknak - írja az ABC News.

„Kapcsolatok kellettek. Az egyetemnek van ugyan weboldala, de semmilyen információ nincs feltüntetve a jelentkezésről”

- magyarázza Sigley, hozzátéve, végül sikerült felvennie a kapcsolatot az egyetemmel. Kiderült, hogy a jelentkezéshez tanulói vízumra, szándéknyilatkozatra, tanári ajánlólevélre, orvosi igazolásokra és rendőrségi adatlapra is szükség van. A jelentkezés elbírálása sem ment zökkenőmentesen, az eredményre közel két évet kellett várni, így Sigley 2018-ban repülhetett Észak-Koreába.

A Kim Ir Szen Egyetem Phenjan központi részén fekszik, a legtöbb észak-koreai diáknak nagy vágya, hogy ebben az intézményben tanuljon. Sigley „zöldnek és rendezettnek” írta le a campust – az épületek bejáratánál egy-egy idézet fogadja a látogatókat, amelyek persze a Kim-dinasztia tagjaitól származnak. Ezek a feliratok éjszakánként világítanak, így a kollégiumi szobákból is jól láthatóak.

Az egyetemisták egyenruhát viselnek, a férfiaknak jellegzetes piros nyakkendőt kell viselniük, a lányok pedig szoknya és ruha közül választhatnak. A campuson a cserediákok nem beszélgethetnek az észak-koreai hallgatókkal, leszámítva azokat, akikkel ugyanabban a kollégiumban laknak.

A nyugati egyetemekkel ellentétben itt aligha látni fűben heverésző vagy könyvtárban tanuló diákokat. Az észak-koreaiak többnyire az épület karbantartásában és takarításában segítenek, például felmossák a folyosókat. Szabadidejükben azonban nagyjából ugyanazt csinálják, mint a világ többi egyetemistája, Sigley szerint ugyanúgy járnak bulizni, sportolni vagy karaokézni, mint bárki más.

Sigley bepillantást engedélyezett a mindennapjaiba – nem kellett volna

Bár az ország szigorúan szabályozza a médiát, és az információk kiszivárogtatását is tiltják, Sigley mégis szabadon használhatta a közösségi média felületeit – egy ideig.

Közel egy éven keresztül bátran posztolt mindennapjairól a profiljain, mígnem a Korean Central News Agency fel nem figyelt tweetjeire és újságcikkjeire. Az egyetemistát kémkedéssel, adatgyűjtéssel és -szivárogtatással vádolták, az ügynökség szerint posztjaiban kritikus megjegyzéseket tett az országról.

Őrizetbe vették, néhány nappal később pedig kitoloncolták az országból. Hazatért, jól van, a kémkedésre vonatkozó vádakat tagadja. Az egyetemista hozzátette, hogy továbbra is érdeklődik az észak-koreai kultúra iránt, és szeretné folytatni tanulmányait, de rövid távú tervei között nem szerepel az, hogy visszatér Észak-Koreába.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.