Egy évet töltött Észak-Koreában egy ausztrál egyetemista, belülről látta, milyen a Kim Ir Szen Egyetem

Egy éven át tanult a világ egyik legzártabb országában Alek Sigley, aki cserediákként érkezett az észak-koreai Kim Ir Szen Egyetemre, és tapasztalatait a közösségi oldalakon is megosztotta ismerőseivel. Pechjére.

  • Bezzeg Hanna

Az ausztrál Alek Sigley az észak-koreai Kim Ir Szen Egyetemen szerzett diplomát néhány évvel ezelőtt. A phenjani felsőoktatási intézményben akkoriban mindössze három "nyugati "cserediák tanult, a koreai irodalom szakon ő volt az egyetlen, a többi külföldi hallgató többnyire Kínából érkezett az országba.

Észak-Koreába érkezése előtt Sigley Kínában, a sanghaji Fudan Egyetemen tanult. Az egyetemi kollégiumban ismerkedett meg észak-koreai cserediákokkal, elkezdett koreaiul tanulni, majd nem sokkal később jelentkezett a Kim Ir Szen Egyetemre cserediáknak - írja az ABC News.

„Kapcsolatok kellettek. Az egyetemnek van ugyan weboldala, de semmilyen információ nincs feltüntetve a jelentkezésről”

- magyarázza Sigley, hozzátéve, végül sikerült felvennie a kapcsolatot az egyetemmel. Kiderült, hogy a jelentkezéshez tanulói vízumra, szándéknyilatkozatra, tanári ajánlólevélre, orvosi igazolásokra és rendőrségi adatlapra is szükség van. A jelentkezés elbírálása sem ment zökkenőmentesen, az eredményre közel két évet kellett várni, így Sigley 2018-ban repülhetett Észak-Koreába.

A Kim Ir Szen Egyetem Phenjan központi részén fekszik, a legtöbb észak-koreai diáknak nagy vágya, hogy ebben az intézményben tanuljon. Sigley „zöldnek és rendezettnek” írta le a campust – az épületek bejáratánál egy-egy idézet fogadja a látogatókat, amelyek persze a Kim-dinasztia tagjaitól származnak. Ezek a feliratok éjszakánként világítanak, így a kollégiumi szobákból is jól láthatóak.

Az egyetemisták egyenruhát viselnek, a férfiaknak jellegzetes piros nyakkendőt kell viselniük, a lányok pedig szoknya és ruha közül választhatnak. A campuson a cserediákok nem beszélgethetnek az észak-koreai hallgatókkal, leszámítva azokat, akikkel ugyanabban a kollégiumban laknak.

A nyugati egyetemekkel ellentétben itt aligha látni fűben heverésző vagy könyvtárban tanuló diákokat. Az észak-koreaiak többnyire az épület karbantartásában és takarításában segítenek, például felmossák a folyosókat. Szabadidejükben azonban nagyjából ugyanazt csinálják, mint a világ többi egyetemistája, Sigley szerint ugyanúgy járnak bulizni, sportolni vagy karaokézni, mint bárki más.

Sigley bepillantást engedélyezett a mindennapjaiba – nem kellett volna

Bár az ország szigorúan szabályozza a médiát, és az információk kiszivárogtatását is tiltják, Sigley mégis szabadon használhatta a közösségi média felületeit – egy ideig.

Közel egy éven keresztül bátran posztolt mindennapjairól a profiljain, mígnem a Korean Central News Agency fel nem figyelt tweetjeire és újságcikkjeire. Az egyetemistát kémkedéssel, adatgyűjtéssel és -szivárogtatással vádolták, az ügynökség szerint posztjaiban kritikus megjegyzéseket tett az országról.

Őrizetbe vették, néhány nappal később pedig kitoloncolták az országból. Hazatért, jól van, a kémkedésre vonatkozó vádakat tagadja. Az egyetemista hozzátette, hogy továbbra is érdeklődik az észak-koreai kultúra iránt, és szeretné folytatni tanulmányait, de rövid távú tervei között nem szerepel az, hogy visszatér Észak-Koreába.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.