Ijesztő a jövő, a fiatalok több mint fele szerint az emberiségnek befellegzett

Globális felmérést készített az angliai Bath-i Egyetem és öt másik felsőoktatási intézmény. Az eredmények nem túl bíztatóak.

  • Csik Veronika

A kutatók tíz ország 10 ezer, 16 és 25 éves kor közötti fiatalját kérdezték. A kutatás még nem jelent meg, de az eredményeit nagy vonalakban összegezte a BBC, ezt pedig kiszúrta a hvg.hu:

  • 60 százalék közelében van azok száma, akik aggódnak vagy különösen aggódnak;
  • 45 százaléknál többen vannak, akiknek a mindennapi életét is befolyásolja ez az aggodalom;
  • 40 százalék körül vannak, akik ezért talán gyereket sem vállalnának;
  • 75 százalék szerint ijesztő a jövő;
  • 56 százalék szerint az emberiségnek befellegzett.

Ezen felül 65 százalék szerint megbízhatatlanok a kormányok, és mindössze 31 százalék bízik bennük. Ezzel összefüggésben általános érzésnek bizonyult a felmérésben résztvevő fiatalok között az elárultságé és a mellőzöttségé. A kutatást vezető Caroline Hickman azzal kommentálta az eredményeket, hogy aggódnak a fiatalok mentális egészségéért. A BBC-nek nyilatkozva azt is megjegyezte:

Hallgatnia kéne a kormányoknak a tudományra, ahelyett, hogy betegségnek tekintik a fiatalok szorongását.

A téma még mindig nagyon aktuális, Angliában fontosnak tartják, hogy az egyetemi tanterv része legyen a környezetvédelemmel, a klímaváltozással és a fenntarthatósággal foglalkozó tantárgyak. Ezért maguk a diákok kampányolnak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.