Ijesztő a jövő, a fiatalok több mint fele szerint az emberiségnek befellegzett

Globális felmérést készített az angliai Bath-i Egyetem és öt másik felsőoktatási intézmény. Az eredmények nem túl bíztatóak.

  • Csik Veronika

A kutatók tíz ország 10 ezer, 16 és 25 éves kor közötti fiatalját kérdezték. A kutatás még nem jelent meg, de az eredményeit nagy vonalakban összegezte a BBC, ezt pedig kiszúrta a hvg.hu:

  • 60 százalék közelében van azok száma, akik aggódnak vagy különösen aggódnak;
  • 45 százaléknál többen vannak, akiknek a mindennapi életét is befolyásolja ez az aggodalom;
  • 40 százalék körül vannak, akik ezért talán gyereket sem vállalnának;
  • 75 százalék szerint ijesztő a jövő;
  • 56 százalék szerint az emberiségnek befellegzett.

Ezen felül 65 százalék szerint megbízhatatlanok a kormányok, és mindössze 31 százalék bízik bennük. Ezzel összefüggésben általános érzésnek bizonyult a felmérésben résztvevő fiatalok között az elárultságé és a mellőzöttségé. A kutatást vezető Caroline Hickman azzal kommentálta az eredményeket, hogy aggódnak a fiatalok mentális egészségéért. A BBC-nek nyilatkozva azt is megjegyezte:

Hallgatnia kéne a kormányoknak a tudományra, ahelyett, hogy betegségnek tekintik a fiatalok szorongását.

A téma még mindig nagyon aktuális, Angliában fontosnak tartják, hogy az egyetemi tanterv része legyen a környezetvédelemmel, a klímaváltozással és a fenntarthatósággal foglalkozó tantárgyak. Ezért maguk a diákok kampányolnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.