Ijesztő a jövő, a fiatalok több mint fele szerint az emberiségnek befellegzett

Globális felmérést készített az angliai Bath-i Egyetem és öt másik felsőoktatási intézmény. Az eredmények nem túl bíztatóak.

  • Csik Veronika

A kutatók tíz ország 10 ezer, 16 és 25 éves kor közötti fiatalját kérdezték. A kutatás még nem jelent meg, de az eredményeit nagy vonalakban összegezte a BBC, ezt pedig kiszúrta a hvg.hu:

  • 60 százalék közelében van azok száma, akik aggódnak vagy különösen aggódnak;
  • 45 százaléknál többen vannak, akiknek a mindennapi életét is befolyásolja ez az aggodalom;
  • 40 százalék körül vannak, akik ezért talán gyereket sem vállalnának;
  • 75 százalék szerint ijesztő a jövő;
  • 56 százalék szerint az emberiségnek befellegzett.

Ezen felül 65 százalék szerint megbízhatatlanok a kormányok, és mindössze 31 százalék bízik bennük. Ezzel összefüggésben általános érzésnek bizonyult a felmérésben résztvevő fiatalok között az elárultságé és a mellőzöttségé. A kutatást vezető Caroline Hickman azzal kommentálta az eredményeket, hogy aggódnak a fiatalok mentális egészségéért. A BBC-nek nyilatkozva azt is megjegyezte:

Hallgatnia kéne a kormányoknak a tudományra, ahelyett, hogy betegségnek tekintik a fiatalok szorongását.

A téma még mindig nagyon aktuális, Angliában fontosnak tartják, hogy az egyetemi tanterv része legyen a környezetvédelemmel, a klímaváltozással és a fenntarthatósággal foglalkozó tantárgyak. Ezért maguk a diákok kampányolnak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.