Az élet nagy kérdései és a tudomány: miért van olyan jó illata az új könyveknek?

Hamarosan mindenkinek megint lesz egy halom új (tan)könyve - a kérdés a tanévkezdés és a tankönyvosztás előtt még aktuálisabb. Ma arra válaszolunk, mitől van különleges illata a könyveknek - ha ti is szeretitek szagolgatni őket, jó ha tudjátok, erre már szakszó is van.

  • Csik Veronika

A könyvek illata mögött nincs varázslat - ezt egy egyszerű Google-kereséssel bizonyíthatjátok. Ez csak hétköznapi kémia, mégis nagyon érdekes, hogyan lehet az új könyveknek "új könyv-illatuk". Kétség sem fér hozzá, hogy a frissen nyomtatott könyvek papír-, ragasztó és tintaillatúak - ez az pár egyszerű hozzávaló azonban emberek millióit képes újra és újra magával ragadni.

Ehhez nem kell könyvmolynak lenni, a könyvesboltok és könyvtárak illatát az is érzi, aki nem falja a könyveket. Emlékeztek, hogy az iskolakezdés előtt a frissen felmatricázott és bekötött tankönyveknek is van egy jellegzetes illata? Erre tudományos megnevezés is van:

a könyvek illatát és az ezt övező rajongást is bibliosmiának hívják.

Persze nem csak az új könyveknek van illata. Amikor a fent említett összetevők és anyagok idővel megöregszenek, reagálnak a fényre vagy a nedvességre és elkezdenek "lebomlani", illékony szerves vegyületeket szabadítanak fel, amelyek szintén különleges illatot hoznak létre: a régebbi könyveknek sokszor édeskés, pézsma illata van. A kemény tudomány emögött például a benzaldehid és a furfural (amelyeknek egy picit mandulás illata van) vagy az etil-benzol és a toluol (ezeknek édeskés illata van).

Ezek után az a kérdés is nagyon sok embert érdekel: "miért van olyan jó illata a könyvtáraknak", vagy "normális-e a könyveket szagolgatni?". Ne izguljatok, ha ti is szeretitek szagolgatni az új könyveket, nem vagytok egyedül. Legyen szó vadonatúj tankönyvekről, regényekről vagy akár régi újságokról, tudjuk, mit éreztek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.