Hamarosan mindenkinek megint lesz egy halom új (tan)könyve - a kérdés a tanévkezdés és a tankönyvosztás előtt még aktuálisabb. Ma arra válaszolunk, mitől van különleges illata a könyveknek - ha ti is szeretitek szagolgatni őket, jó ha tudjátok, erre már szakszó is van.
A könyvek illata mögött nincs varázslat - ezt egy egyszerű Google-kereséssel bizonyíthatjátok. Ez csak hétköznapi kémia, mégis nagyon érdekes, hogyan lehet az új könyveknek "új könyv-illatuk". Kétség sem fér hozzá, hogy a frissen nyomtatott könyvek papír-, ragasztó és tintaillatúak - ez az pár egyszerű hozzávaló azonban emberek millióit képes újra és újra magával ragadni.
Ehhez nem kell könyvmolynak lenni, a könyvesboltok és könyvtárak illatát az is érzi, aki nem falja a könyveket. Emlékeztek, hogy az iskolakezdés előtt a frissen felmatricázott és bekötött tankönyveknek is van egy jellegzetes illata? Erre tudományos megnevezés is van:
a könyvek illatát és az ezt övező rajongást is bibliosmiának hívják.
Persze nem csak az új könyveknek van illata. Amikor a fent említett összetevők és anyagok idővel megöregszenek, reagálnak a fényre vagy a nedvességre és elkezdenek "lebomlani", illékony szerves vegyületeket szabadítanak fel, amelyek szintén különleges illatot hoznak létre: a régebbi könyveknek sokszor édeskés, pézsma illata van. A kemény tudomány emögött például a benzaldehid és a furfural (amelyeknek egy picit mandulás illata van) vagy az etil-benzol és a toluol (ezeknek édeskés illata van).
Ezek után az a kérdés is nagyon sok embert érdekel: "miért van olyan jó illata a könyvtáraknak", vagy "normális-e a könyveket szagolgatni?". Ne izguljatok, ha ti is szeretitek szagolgatni az új könyveket, nem vagytok egyedül. Legyen szó vadonatúj tankönyvekről, regényekről vagy akár régi újságokról, tudjuk, mit éreztek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
