Az élet nagy kérdései és a tudomány: miért van olyan jó illata az új könyveknek?

Hamarosan mindenkinek megint lesz egy halom új (tan)könyve - a kérdés a tanévkezdés és a tankönyvosztás előtt még aktuálisabb. Ma arra válaszolunk, mitől van különleges illata a könyveknek - ha ti is szeretitek szagolgatni őket, jó ha tudjátok, erre már szakszó is van.

  • Csik Veronika

A könyvek illata mögött nincs varázslat - ezt egy egyszerű Google-kereséssel bizonyíthatjátok. Ez csak hétköznapi kémia, mégis nagyon érdekes, hogyan lehet az új könyveknek "új könyv-illatuk". Kétség sem fér hozzá, hogy a frissen nyomtatott könyvek papír-, ragasztó és tintaillatúak - ez az pár egyszerű hozzávaló azonban emberek millióit képes újra és újra magával ragadni.

Ehhez nem kell könyvmolynak lenni, a könyvesboltok és könyvtárak illatát az is érzi, aki nem falja a könyveket. Emlékeztek, hogy az iskolakezdés előtt a frissen felmatricázott és bekötött tankönyveknek is van egy jellegzetes illata? Erre tudományos megnevezés is van:

a könyvek illatát és az ezt övező rajongást is bibliosmiának hívják.

via GIPHY

Persze nem csak az új könyveknek van illata. Amikor a fent említett összetevők és anyagok idővel megöregszenek, reagálnak a fényre vagy a nedvességre és elkezdenek "lebomlani", illékony szerves vegyületeket szabadítanak fel, amelyek szintén különleges illatot hoznak létre: a régebbi könyveknek sokszor édeskés, pézsma illata van. A kemény tudomány emögött például a benzaldehid és a furfural (amelyeknek egy picit mandulás illata van) vagy az etil-benzol és a toluol (ezeknek édeskés illata van).

Ezek után az a kérdés is nagyon sok embert érdekel: "miért van olyan jó illata a könyvtáraknak", vagy "normális-e a könyveket szagolgatni?". Ne izguljatok, ha ti is szeretitek szagolgatni az új könyveket, nem vagytok egyedül. Legyen szó vadonatúj tankönyvekről, regényekről vagy akár régi újságokról, tudjuk, mit éreztek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.