Az élet nagy kérdései és a tudomány: miért van olyan jó illata az új könyveknek?

Hamarosan mindenkinek megint lesz egy halom új (tan)könyve - a kérdés a tanévkezdés és a tankönyvosztás előtt még aktuálisabb. Ma arra válaszolunk, mitől van különleges illata a könyveknek - ha ti is szeretitek szagolgatni őket, jó ha tudjátok, erre már szakszó is van.

  • Csik Veronika

A könyvek illata mögött nincs varázslat - ezt egy egyszerű Google-kereséssel bizonyíthatjátok. Ez csak hétköznapi kémia, mégis nagyon érdekes, hogyan lehet az új könyveknek "új könyv-illatuk". Kétség sem fér hozzá, hogy a frissen nyomtatott könyvek papír-, ragasztó és tintaillatúak - ez az pár egyszerű hozzávaló azonban emberek millióit képes újra és újra magával ragadni.

Ehhez nem kell könyvmolynak lenni, a könyvesboltok és könyvtárak illatát az is érzi, aki nem falja a könyveket. Emlékeztek, hogy az iskolakezdés előtt a frissen felmatricázott és bekötött tankönyveknek is van egy jellegzetes illata? Erre tudományos megnevezés is van:

a könyvek illatát és az ezt övező rajongást is bibliosmiának hívják.

via GIPHY

Persze nem csak az új könyveknek van illata. Amikor a fent említett összetevők és anyagok idővel megöregszenek, reagálnak a fényre vagy a nedvességre és elkezdenek "lebomlani", illékony szerves vegyületeket szabadítanak fel, amelyek szintén különleges illatot hoznak létre: a régebbi könyveknek sokszor édeskés, pézsma illata van. A kemény tudomány emögött például a benzaldehid és a furfural (amelyeknek egy picit mandulás illata van) vagy az etil-benzol és a toluol (ezeknek édeskés illata van).

Ezek után az a kérdés is nagyon sok embert érdekel: "miért van olyan jó illata a könyvtáraknak", vagy "normális-e a könyveket szagolgatni?". Ne izguljatok, ha ti is szeretitek szagolgatni az új könyveket, nem vagytok egyedül. Legyen szó vadonatúj tankönyvekről, regényekről vagy akár régi újságokról, tudjuk, mit éreztek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.