Napi tudomány: miért lesz 10-ből egy ember balkezes?

Miért van, hogy az emberek nagy részének a jobb az ügyesebb keze, de mi teszi különlegessé a többieket?

  • Bezzeg Hanna

A társadalom 10%-a éli balkezesként mindennapjait, a kutatókat pedig már több, mint 150 éve foglalkoztatja a jelenség: mitől lesz valaki balkezes?

A kutatók szerint a géneknek kétségkívül van szerepe a kérdésben, ugyanakkor nem törvényszerű, hogy két jobbkezes szülőnek hasonlóan jobbkezes gyermeke születik majd. Más kutatók ugyanakkor a férfi nemi hormon, a tesztoszteron jelentőségét emelik ki, abból kiindulva, hogy a balkezesek között magasabb a férfiak aránya. Egy eléggé ellentmondásos feltételezés pedig arról számol be, hogy eredetileg mindenki jobbkezesként jön a világba, és egy korai agykárosodás következtében „váltanak”. A kutatók utóbbi elképzelése nincs tudományosan alátámasztva.

Balkezesként egy jobbos világban

A történelem során hosszú ideig érte negatív megkülönböztetés a balkezeseket, „gonosznak”, sőt „boszorkánynak” titulálták őket, néhány évtizeddel ezelőttig pedig az „átszoktatás” volt a bevett gyakorlat. Ma már elfogadóbb a társadalom, ennek ellenére mégsem olyan egyszerű balkezesként élni a jobbkezese világában. Mindennapi használati eszközeink jobbkezeseknek vannak kialakítva, így egy „sutának” a legegyszerűbb hétköznapi tevékenységek – például egy olló használata vagy a spirálfüzetbe való jegyzetelés – is feladhatják a leckét. Néhány kutatás arra is rámutat, hogy a balkezesek körében nagyobb a tanulási nehézségekkel küzdők aránya, de hajlamosabbak az autizmusra és az epilepsziára is.

Nemcsak hátrány azonban, ha valaki balkezesként éli mindennapjait. Néhány sportban kifejezetten előnyös lehet ez a típusú adottság, a boxtól kezdve egészen a vívásig, előbbi képviselői például egyértelműen több meccset nyernek, mint jobbkezes társaik. Ezen kívül a balkezesek kiemelkedő nyelvérzékkel és emlékezőképességgel is rendelkeznek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.