Napi tudomány: miért lesz 10-ből egy ember balkezes?

Miért van, hogy az emberek nagy részének a jobb az ügyesebb keze, de mi teszi különlegessé a többieket?

  • Bezzeg Hanna

A társadalom 10%-a éli balkezesként mindennapjait, a kutatókat pedig már több, mint 150 éve foglalkoztatja a jelenség: mitől lesz valaki balkezes?

A kutatók szerint a géneknek kétségkívül van szerepe a kérdésben, ugyanakkor nem törvényszerű, hogy két jobbkezes szülőnek hasonlóan jobbkezes gyermeke születik majd. Más kutatók ugyanakkor a férfi nemi hormon, a tesztoszteron jelentőségét emelik ki, abból kiindulva, hogy a balkezesek között magasabb a férfiak aránya. Egy eléggé ellentmondásos feltételezés pedig arról számol be, hogy eredetileg mindenki jobbkezesként jön a világba, és egy korai agykárosodás következtében „váltanak”. A kutatók utóbbi elképzelése nincs tudományosan alátámasztva.

Balkezesként egy jobbos világban

A történelem során hosszú ideig érte negatív megkülönböztetés a balkezeseket, „gonosznak”, sőt „boszorkánynak” titulálták őket, néhány évtizeddel ezelőttig pedig az „átszoktatás” volt a bevett gyakorlat. Ma már elfogadóbb a társadalom, ennek ellenére mégsem olyan egyszerű balkezesként élni a jobbkezese világában. Mindennapi használati eszközeink jobbkezeseknek vannak kialakítva, így egy „sutának” a legegyszerűbb hétköznapi tevékenységek – például egy olló használata vagy a spirálfüzetbe való jegyzetelés – is feladhatják a leckét. Néhány kutatás arra is rámutat, hogy a balkezesek körében nagyobb a tanulási nehézségekkel küzdők aránya, de hajlamosabbak az autizmusra és az epilepsziára is.

Nemcsak hátrány azonban, ha valaki balkezesként éli mindennapjait. Néhány sportban kifejezetten előnyös lehet ez a típusú adottság, a boxtól kezdve egészen a vívásig, előbbi képviselői például egyértelműen több meccset nyernek, mint jobbkezes társaik. Ezen kívül a balkezesek kiemelkedő nyelvérzékkel és emlékezőképességgel is rendelkeznek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.