Szokatlan fáradtság, a tartós szomorúság és ürességérzet - ezek a leggyakoribb pszichés tünetek a pandémia alatt a középiskolásoknál, de sok szülő alvászavart és evési zavart is lát a gyerekeknél.
A leggyakoribb pszichés tünet, ami a az utóbbi bő egy évben a szülők szerint a fiataloknál jelentkezett, az a szokatlan fáradtság (67 %), a tartós szomorúság és üresség érzet (65 %), valamint az alvászavarok (53 %). Reménytelenségről, pesszimizmusról is közel minden második szülő számolt be derült ki az SOS Gyermekfalvak legfrissebb online felméréséből - idézi a hvg.hu.
A diákok 41 %-ánál alakultak ki evészavarok a pandémia alatt, a diákok harmadánál pedig dühkitöréseket, agressziót, bezárkózást tapasztalt a család. Minden nyolcadik fiatalt a halállal, öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos gondolatok is foglalkoztatják.
A megkérdezett szülők 71 %-a szerint a bezártságban leginkább az okozott nehézséget a gyerekeknek, hogy nem tudtak találkozni a barátokkal, illetve kevesebb a szórakozási lehetőség, ahol kiengedhetnek.
A szülők elmondása alapján a diákok 44 %-a tart attól, hogy az otthontanulás miatt lemaradt a tananyaggal.
A betegségtől a diákok negyede tart, harmaduknak problémát jelent, hogy nehezebb párkapcsolatot kialakítani a járvány alatt - sőt sokaknak kevesebb barátjuk lett, lazultak viszonyaik vagy egyenesen megszűntek. A fiatalok közel fele hiányolta a kulturális, és a sportolási lehetőségeket is.
Hogy ment az otthoni tanulás?
Változó, hogy az iskolások mennyi időt töltöttek otthon tanulással. A szülők megítélése szerint a diákok 40 %-a többet, míg 34 %-a szerint kevesebbet tanult. Sokan különórával is kevesebb időt töltöttek a járvány előtti időkhöz képest.
Elszomorító, de úgy tűnik, nem nőtt meg a fiatalok olvasási kedve a bezártságtól - csak minden ötödik gyerek forgatott több könyvet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
