Szokatlan fáradtság, a tartós szomorúság és ürességérzet - ezek a leggyakoribb pszichés tünetek a pandémia alatt a középiskolásoknál, de sok szülő alvászavart és evési zavart is lát a gyerekeknél.
A leggyakoribb pszichés tünet, ami a az utóbbi bő egy évben a szülők szerint a fiataloknál jelentkezett, az a szokatlan fáradtság (67 %), a tartós szomorúság és üresség érzet (65 %), valamint az alvászavarok (53 %). Reménytelenségről, pesszimizmusról is közel minden második szülő számolt be derült ki az SOS Gyermekfalvak legfrissebb online felméréséből - idézi a hvg.hu.
A diákok 41 %-ánál alakultak ki evészavarok a pandémia alatt, a diákok harmadánál pedig dühkitöréseket, agressziót, bezárkózást tapasztalt a család. Minden nyolcadik fiatalt a halállal, öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos gondolatok is foglalkoztatják.
A megkérdezett szülők 71 %-a szerint a bezártságban leginkább az okozott nehézséget a gyerekeknek, hogy nem tudtak találkozni a barátokkal, illetve kevesebb a szórakozási lehetőség, ahol kiengedhetnek.
A szülők elmondása alapján a diákok 44 %-a tart attól, hogy az otthontanulás miatt lemaradt a tananyaggal.
A betegségtől a diákok negyede tart, harmaduknak problémát jelent, hogy nehezebb párkapcsolatot kialakítani a járvány alatt - sőt sokaknak kevesebb barátjuk lett, lazultak viszonyaik vagy egyenesen megszűntek. A fiatalok közel fele hiányolta a kulturális, és a sportolási lehetőségeket is.
Hogy ment az otthoni tanulás?
Változó, hogy az iskolások mennyi időt töltöttek otthon tanulással. A szülők megítélése szerint a diákok 40 %-a többet, míg 34 %-a szerint kevesebbet tanult. Sokan különórával is kevesebb időt töltöttek a járvány előtti időkhöz képest.
Elszomorító, de úgy tűnik, nem nőtt meg a fiatalok olvasási kedve a bezártságtól - csak minden ötödik gyerek forgatott több könyvet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
