Szokatlan fáradtság, a tartós szomorúság és ürességérzet - ezek a leggyakoribb pszichés tünetek a pandémia alatt a középiskolásoknál, de sok szülő alvászavart és evési zavart is lát a gyerekeknél.
A leggyakoribb pszichés tünet, ami a az utóbbi bő egy évben a szülők szerint a fiataloknál jelentkezett, az a szokatlan fáradtság (67 %), a tartós szomorúság és üresség érzet (65 %), valamint az alvászavarok (53 %). Reménytelenségről, pesszimizmusról is közel minden második szülő számolt be derült ki az SOS Gyermekfalvak legfrissebb online felméréséből - idézi a hvg.hu.
A diákok 41 %-ánál alakultak ki evészavarok a pandémia alatt, a diákok harmadánál pedig dühkitöréseket, agressziót, bezárkózást tapasztalt a család. Minden nyolcadik fiatalt a halállal, öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos gondolatok is foglalkoztatják.
A megkérdezett szülők 71 %-a szerint a bezártságban leginkább az okozott nehézséget a gyerekeknek, hogy nem tudtak találkozni a barátokkal, illetve kevesebb a szórakozási lehetőség, ahol kiengedhetnek.
A szülők elmondása alapján a diákok 44 %-a tart attól, hogy az otthontanulás miatt lemaradt a tananyaggal.
A betegségtől a diákok negyede tart, harmaduknak problémát jelent, hogy nehezebb párkapcsolatot kialakítani a járvány alatt - sőt sokaknak kevesebb barátjuk lett, lazultak viszonyaik vagy egyenesen megszűntek. A fiatalok közel fele hiányolta a kulturális, és a sportolási lehetőségeket is.
Hogy ment az otthoni tanulás?
Változó, hogy az iskolások mennyi időt töltöttek otthon tanulással. A szülők megítélése szerint a diákok 40 %-a többet, míg 34 %-a szerint kevesebbet tanult. Sokan különórával is kevesebb időt töltöttek a járvány előtti időkhöz képest.
Elszomorító, de úgy tűnik, nem nőtt meg a fiatalok olvasási kedve a bezártságtól - csak minden ötödik gyerek forgatott több könyvet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
