Vasárnap ismét utazunk az időben: kezdődik a nyári időszámítás

Holnap kezdetét veszi a nyári időszámítás, hajnal kettőről háromra kell átállítani a mutatókat. Vajon meddig marad az évenként kétszeri óraátállítás és milyen hatással van ránk? Minden, amit a téli és a nyári időszámítás közötti váltásról tudni kell.

  • Csik Veronika

Március 28-án hajnali 2-kor 3 órára kell előtekerni az órákat, akkor kezdődik a nyári időszámítás – ám azt egyelőre nem lehet tudni, vajon ez lesz-e az utolsó alkalom.

Az ugyanis még nem derült ki, hogy Magyarország melyik időszámítást választja - ennek meghatározása ugyanis az EU-tagállamok dolga. Az Európai Parlament 2019 tavaszán támogatta ugyan az óraátállítás megszüntetését célzó bizottsági javaslatot, a kezdő dátumot az eredeti kezdeményezés szerinti 2019 helyett azonban 2021-ben határozta meg, így döntés azóta sincs. A mutatók tekergetése azonban nem tesz jót a bioritmusunknak. Bárdos György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának professora szerint az óraállítások negatív hatásai meghaladják a pozitívakat, ezért egyre többen gondolják úgy, hogy a nyári és téli időszámítás rendszerét érdemes lenne teljesen megszüntetni.

Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, elvileg utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása 2021. október utolsó vasárnapján történne meg.

Melyik lenne az ideális?

Nemrég szakértőkkel beszélgettünk arról, mi lenne a jó döntés hosszútávon. Annak ellenére, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, ha rajta állna a döntés, ő a nyári időszámításra szavazna, a kutatók ezzel nem értenek egyet.

Ha a nyári időszámítás véglegesítenénk, télen mindenki sötétben indulna munkába és iskolába, sötétben érkeznénk meg, sötétben kezdődnének a matematikaórák, és csak az első szünetben kezdene virradni”

mondta az Eduline-nak Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa. Hozzátéve: Magyarország földrajzi helyzetének megfelel a téli, azaz a standard időszámítás, így ez lenne az optimális. A Magyar Alvás Szövetség is úgy véli: az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne az észszerű élettani, egészségügyi szempontból. „Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg” – írták. A szövetség szerint fontos lenne, hogy az emberek véleményét is meghallgassák a kormányok, de a tudomány álláspontját sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Nem jó, de ez van

Léteznek általánosan elfogadott módszerek a negatív hatások csökkentésére. Bárdos György szerint ilyenkor érdemes fokozatosan hozzászoktatni magunkat az időeltolódáshoz, akár úgy is, hogy az óraállítás előtt egyre korábban fekszünk le (ez naponta néhány perccel korábbi lefekvést jelent), illetve a korábbi elalvást segítő nyugtató, relaxációs gyakorlatokat végezni - írja az ELTE közleményében. A reggeli rutinba pedig érdemes a vérkeringést serkentő gyakorlatokat beiktatni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.